Ismerõs az úriember nektek? Bizonyára nem, pedig jelenleg is az egyik kezetekben fogjátok a találmányát. Bizony az egérrõl van szó.
Pontosan 38 évvel ezelõtt Dr. Douglas C. Engelbar (született 1925) bemutattaa nagyközönségnek a találmányt amelyet elõször „bogárnak” akartak keresztelni, de mégis egy rágcsáló nevét kapta. A találmányt 1970-ben szabadalmaztatta (US3541541), amikor az még csak két ellentétes állású fogaskerékbõl állt, de mégis ezt tekinthetjük az egér alapjának. A tovább fejlesztett változat, amire már talán sokan emlékezhettek Bill English nevéhez fûzõdik. Õ találta ki, hogy a fogaskerekek helyett egy golyót kell alkalmazni, amely ötlet és megvalósítás több mint 20 éven át, az optikai egerek megjelenéséig és elterjedéséig az alapot képezte, amit természetesen tovább fejlesztettek. Egér irodalom
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: HeNtEs
A feltaláló
Az egér feltalálója Douglas C. Engelbart, 1957-tõl a Stanford Kutató Intézetben (SRI) dolgozott, ahol részt vett az ARPANet létrehozásában, és számos, a számítógép interaktivitását javító megoldást kezdeményezett. Egyik legfontosabb újítása az egér, amelynek prototípusát 1963-ban készítette el. A burkolat az SRI egyik lépcsõjébõl készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor. Ezt hamarosan követte a három gombos változat. Az egér mozgását két tárcsa közvetítette az elektronikának.
Az úr jelenleg 81 éves és saját cégének a Bootstrap Institute -nak vezetésével van elfoglalva lányával együtt. Továbbra is aktívan munkálkodik, példának okáért 2005-ben részt vett a HyperScope projekt megvalósításában. Mindeközben kevesen tudják azt róla, hogy õ volt a Hypertext feltalálója is.
Gyengébbek kedvéért:
Hypertext leírónyelv. World Wide Web oldalak készítésére használt programozási nyelv.
HTTP (hypertext transfer protocol)
Hypertext dokumentumoknak a host számítógéprõl egyéni felhasználóknak történõ továbbítására használt protokoll.
Cége tiszteletbõl jelenleg is kapja a világ legnagyobb egérgyártójától a Logitech-tõl az egereket.
Az eredeti egér
Most pedig kicsit merüljünk bele, mi is az az egér hogyan alakult ki és miként mûködik. Sokak számára ez triviális, de vannak köztünk olyanok, akik csak annyit tudnak róla, hogy húzogatni kell és van rajta két gomb.
Mechanikus egér
Az egér, ami sokak számára már ismert volt és talán mindenki használta is. Xerox PARC nál kidolgozott koncepció szerint egy golyó két tengelynek ütközve adja át a mozgásunkat és továbbítja. A modern egerek az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) munkatársától, Jean-Daniel Nicoud professzortól származnak, aki André Guignard mérnökkel közösen alkotta meg. Az EPFL mellett megalakult Logitech készítette az elsõ népszerû egereket. Ezek voltak azok amik már minden háztartásba eljutottak de lássuk miként is mûködtek
Az egér mûködése
1: Az egér mozgatása elforgatja a golyót. 2: Az X és Y hengerek tartják a golyót, és továbbítják a mozgást. 3: Fényáteresztõ résekkel rendelkezõ korongok. 4: Az infravörös LED átvilágít a korongok résein. 5: A szenzorok érzékelik a fényimpulzusokat.
Optikai egerek
Egy másik fejlesztési vonalon az optikai egér a mozgásokat egy optikai szenzor segítségével ismerte fel, mely egy fénykibocsátó diódát használt a megvilágításhoz. Az elsõ optikai egerek a Mouse Systems Corporation-nél dolgozó Steve Kirsch-tõl erednek, ezeket még csak egy speciális fémes egérpadon lehetett használni, melyre kék és szürke vonalak hálója volt felfestve. Miután a számítógépes eszközök egyre olcsóbbak lettek, lehetõség nyílt egy sokkal pontosabb képelemzõ chip beépítésére is az egérbe, melynek segítségével az egér mozgását már szinte bármilyen felületen érzékelni lehetett, így többé nem volt szükség speciális egérpadra. Ez a fejlesztés megnyitotta a lehetõséget az optikai egerek elterjedése elõtt.
Több mint egy évtizede léteznek már optikai egerek – igaz, az õs „szemüveges” mûködése némileg eltérõ volt a mai kor optikai egereiétõl. Az õs-optoegér egy erõsen fényt reflektáló felületet igényelt a megfelelõ mûködéshez, amelyet fekete színû huzalokból, csíkokból álló finom rács szõtt át. Az egér kibocsátotta a fényt, amely visszatükrözõdött a felületrõl, s mikor egy fekete vonal megszakította a fényt, akkor az egér logikája tudta, hogy mozdult az eszköz. Azonban a megfelelõ mûködéshez teljesen sík fekvésben kellett lennie az egérnek a speciális padon, s ha az megsérült vagy tönkrement, akkor bizony használhatatlanná vált az egér is. A ma használatos optikai rágcsálókat 1999-ben mutatta be az Agilent Technologies.
Az optikai egérben nem a golyó forgásának hatására kezd el mozogni a kurzor a képernyõn, hanem itt az optika készít felvételeket az alatta lévõ talajról. Az optika munkáját segíti az a piros LED, amely oldalról megvilágítja az alatta lévõ felületet.
Az optikai egér
Nos, az optika készít egy felvételt, majd kis idõ múlva megismétli ezt a folyamatot, és a képek közötti különbségbõl következteti ki az elmozdulást. Ha a képek megegyeznek, akkor az egérkurzor nem mozdul el a képernyõn. Minél több képet tud feldolgozni az egér képfeldolgozó processzora, annál pontosabb mûködést kapunk. Ez az egér „felbontása”, amelyet dpi-ben (dots per inch) adnak meg. Mivel a területet megvilágító LED fényének színe piros, ezért általában ezeknek az egereknek gondot szokott okozni a piros felületen való „látás”. Problémásak még a nagyon sima felületek és az erõsen tükrözõdõ anyagok. Ezeken ugyanis nem tud az egér megfelelõ támpontokat értékelni.
Egérgombok
A mozgásérzékeléshez képest az egér gombjai igen keveset változtak az idõk során, többnyire csak méretben, számban és elhelyezésben. Engelbart elsõ egerén még csak egyetlen gomb volt, ez viszont hamar háromra szaporodott. A kereskedelmi egerek többnyire egy, két, vagy három gombbal rendelkeznek, bár az 1990-es évek végén már öt vagy több gombos egerek is megjelentek.
A legnépszerûbbek a kétgombos egerek voltak. A második (többnyire jobb oldali) gomb leggyakoribb funkciója a helyi, felugró menü elõhívása egy felületen, mely arra az elemre tartalmaz gyakori mûveleteket, parancsokat, amely fölött az egérrel kattintottunk. Ezt a módszer többek között a Microsoft Windows operációs rendszeren használják.
Apple egy gombos egér akkor és................most
A harmadik, általában középsõ gombot gyakran használják egy népszerû, fontosabb parancs vagy makró kiadására. Az X Windows rendszerben a középsõ kattintás megfelel a vágólapról való beillesztésnek az egér pozíciójára. A középsõ gombot sokszor használják pótgombkét egy olyan parancs kiadására, mely egyébként nehezen érhetõ el.
További gombok
Az egerek néha öt vagy még több gombbal rendelkeznek. A felhasználó igényeihez igazodva ezek a gombok széleskörû feladatokat láthatnak el, például lapozhatunk velük a böngészõkben elõre és hátra, elindíthatunk fontosabb programokat vagy különféle parancsokat adhatunk ki velük. A sokgombos egerek legnagyobb elõnye mégis inkább a számítógépes játékok területén nyilvánul meg, ahol a játékos gyorsan elérheti a játék egyes mûveleteit (például fegyvert cserélhet).
Görgõk
Az egerek története során az egyik nagy újítás a görgõ bevezetése volt, mely egy kisméretû, forgatható henger, párhuzamosan elhelyezkedve az egér vonalával. A görgõt „fel” és „le” forgathatjuk, mely azonnali egydimenziós (általában függõleges) mozgást eredményez az egér által mutatott területen. Ezt a módszert sokszor használják lapozásra az ablakokban, különösen hasznos a hosszú dokumentumok olvasásakor. A görgõvel általában kattintani is lehet, így az képes kiváltani a harmadik (középsõ) egérgombot. Egyes újabb egérmodellek támogatják a vízszintes görgetést is egy kiegészítõ görgõvel; más modellek a görgõ helyett egy kétrészes gombot alkalmaznak, melynek a felsõ, illetve alsó részére való kattintás jelenti az adott irányba történõ lapozást.
Az egerek világa tehát fejlõdik és a fejlõdés megállíthatatlan a cégeknek csa ka kreativitásuk szabhat határt, legyen szó az ergonómiáról, a gombok számáról vagy a görgõ viselkedésérõl. Az eleinte fából készült egér manapság már szinte minden anyagban és színben kapható. Kétségtelenül egy sikertörténet indult meg 38 éve, és nagy valószínûséggel még legalább ennyit meg is fog élni.
Boldog születésnapot Mouse!
További irodalmak:
Az egér bemutatkozása 1968 (angol)
Dr. Douglas C. Engelbar (angol)
Az egér története
Páhy Anna: Az egér
CS:GO movie starring Hungarian team 
Hiko vs. Sponsorless 
