Gamer PC ?!

Már régóta töröm a fejem, hogy hogyan lehetne egy ésszerűen megszerkesztett és tartalmi tévedésektől és részrehajlásoktól mentes hardverajánlót megírni, ami szinte mindenkinek hasznos lehet. Nos, a válasz az, hogy sehogy. Így eljutottam oda, hogy összeszedem minden gondolatomat és tapasztalatomat, valamint egyik legjobb barátomtól kérek némi tanácsot, és írok valamit egy komplett gép vagy gépfelújítás mibenlétéről. A cikkben saját véleményemet olvashatjátok. Ez nem biblia. Itt nem kell ragaszkodni minden egyes szóhoz, betűhöz. Kezeljétek ezt úgy, mint útmutatást. Nem feltétlenül kell vele egyetérteni, mert több jó út van. Minden megoldás jó lehet a megfelelő helyzetben. A cikk során próbáltam általános érvényű gondolatokat megfogalmazni, ami igen nehéz egy ilyen gyorsan és hirtelen változó világban. De talán az a legfontosabb, hogy minden megéri csak az nem mindegy mennyiért! I take the red pill
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: The_BuNFi

---

Hol is kezdjem. Van egyáltalán játékra alkalmas számítógéped? Ha van és meg vagy vele elégedve, akkor nyugodt szívvel hátradőlhetsz, mert valószínűleg felesleges tovább olvasnod. Ha nincs, akkor két lehetőség van: a meglevőt kipofozni vagy teljesen új lappal indítva új gépet venni. Egyik megoldás sem egyszerű és sajnos nem olcsó. Kezdjük a nehezebb esettel: a kipofozással.

Itt már van egy kiindulási alapunk és sajnos általában egy szűkre szabott költségkeret amiből kivitelezni kell a fejlesztést. Először is elemeznünk kell a meglévő dolgokat és fel kell állítanunk azokat az elvárásokat, amit ezért az összegért realizálni szeretnénk. Ergo mik azok a játékok, amiket játszani szeretnénk. Itt már rengeteg probléma merülhet fel: Mindenfajta játékra alkalmas gép olcsón? Persze, majd a mesében. Bár az olcsóság is relatív dolog. Ha single player játékokról van szó, akkor a helyzet valamivel egyszerűbb. Ott a gép ellen kell bizonyítani, tehát nem fogunk valószínűleg azon idegeskedni, hogy megint emiatt a krahács miatt vesztett a csapat. Viszont szeretnénk ha grafikailag ledöntene a székről, persze. Multiplayer játékoknál viszont a grafika feláldozható, aki ezt nem így látja annak ajánlom a figyelmébe a Crysis vagy a GTA4 nevű optimalizálatlan gépzabáló állatokat, amik még a frissen vásárolt 1,5 millió forintos gépet is megrágják és kiköpik, hogy ez kevés lesz tesó!

Ha eldöntöttük, hogy mivel szeretnénk játszani, akkor már valószínűleg azt is tudjuk, hogy miben gyenge a jelenlegi konfiguráció. Ha a dolog több sebből vérzik, esetleg a fejlesztéshez már platformváltás is szükséges akkor ne habozzunk megválni régi gépünktől és forgassuk az árát egy új gép vásárlásába. Hol van az a határ amit már le kell cserélni? Ez megint a játékon múlik. De nagy általánosságban elmondható, hogy egymagos (P4, Athlon 64, Celeron, Sempron, Pentium 4) processzorral a lehetőségeink már nagyon limitáltak a játékok terén. Félreértés ne essék, ezek is jó gépek, és még játszani is lehet velük, mert pl. az igen népszerű 1.6-ot vagy a Q3-at vidáman és röhögve viszik. Viszont az unreal engine 3, vagy a source engine v3 már kicsit nagy falat lenne. Tehát itt érdemes a komplett cserén elgondolkodni. Ugyanez az ökölszabály érvényes az alaplapokra is. Ha nem áll rendelkezésre abban a tokozásban megfelelő teljesítményű processzor, akkor az alaplapunktól is búcsút kell vennünk. Nem sok szép reggel fog virradni az AGPs videókártyákra és a DDR1-es ramokra sem. Sajnos menniük kell. Amit még érdemes fejleszteni az Intel fronton 775ös alaplap i965 vagy jobb chipsettel, AMD fronton pedig AM2-es foglalatú alaplapok. De ügyeljünk arra, hogy mATX-es, integrált videókártyás alaplapunkban nem feltétlenül fog a legjobban muzsikálni az új Black Edition processzor. De erről majd később bővebben. Még meg kell jegyeznem a processzorok kapcsán a hűtést. Ha dobozos processzort veszünk, a hozzá kapott gyári hűtő teljesen megfelel. Ám ha igényesebbek vagyunk, esetleg a rejtett tartalékokra hajtunk vagy a "plexilap mögött mutasson már jól" hajt minket érdemes elgondolkodni külön hűtő vásárlásán is. Tálcás processzor esetében pedig evidens, hogy nekünk kell a hűtőalkalmatosságról és annak hővezető pasztával való ellátásáról gondoskodnuk. Hűtéssel kapcsolatban ajánlom a következő írásokat: [link] [link] [link]

Ha csak a gép bizonyos részei gyengék, de a többi elégséges vagy jobb, akkor elég csak azt az egy elemet cserélni. Ám számolnunk kell azzal, hogy az esetleges változtatások más hardverelemek cseréjét is égetően szükségessé teszik. Napjain játékra tervezett videókártyái nem kevés plusz teljesítményt követelnek meg a tápegységekről. Itt jegyezném meg, hogy egy jó gép alapja nem az alaplap, hanem a tápegység. Miért? Mert általában ezt cseréljük a legritkábban, és én legalábbis nem érezném biztonságban a gépemet egy a házzal együtt kapott táp mögött. Tehát egy erősebb videókártya erősebb tápegységet igényel. Vagy ha megvettünk egy erős Intel Core 2 processzort, az nem biztos, hogy annyira szeretni fogja régi Pentium D-nknek még jó 533-as vagy 667-es DDR2 ramot. Az is előfordulhat, hogy megvettük a csúcs-szuper alkatrészeket, jó a táp, a processzorhoz elég gyors a RAM, mégsem gyorsulnak a játékok semmit. Ilyenkor a merevlemez a ludas. Bizony szegény 80Gb-os ATA-s barátunk már nem tudja kiszolgálni a játékok adatéhségét (amíg a memóriából dolgozik nem érezhető, csak amikor a swappol, de akkor nagyon), így visszafogja a gépünket. Nem is kicsit. Ilyenkor muszáj valami jobb megoldás után nézni. Ma már leggyakrabban SATA2-es merevlemezeket lehet a boltok polcain látni. A legtöbb esetben megfelelő választás lehet és egyre olcsóbban kapunk egy nagy méretű HDD-ket (szerk: az utóbbi idők híreit olvasva mindenképp meg kell említenem, hogy kerüljük az 1-2 TB-os példányokat, mert könnyen halnak, ahogy azt a visszahívások sorozata is mutatja). Tehát általánosságban elmondható, hogy érdemes rendszerelméletben gondolkodni. Ne legyen egyik komponens se túl, se alulméretezve. Persze nyugodtan vegyünk nagyobb processzort és/vagy erősebb videókártyák, ha a többi komponenst is le akarjuk cserélni jobbra belátható időn belül (maximum fél év). De ha nem távlati célokban gondolkozunk akkor felesleges túlméretezni a merevlemezeken kívül bármit is.

A második megoldás a teljesen új gép vásárlása. Itt sem lesz egyszerű dolgunk, mert a hardvergyártók „jóindulatból" és jól megfontolt piaci marketinggel elárasztanak bennünket jobbnál jobb modellekkel. Itt rögtön kétfelé ágazik a vizsgálat, saját magunk válogatjuk össze az alkatrészeket vagy megveszünk egy komplett konfigurációt. Én ezt tiszta szívvel nem merem ajánlani. Nekem is volt ilyen gépem 2 évig, és sokat szenvedtem vele. A olcsóbb OEM PC-k teljesítménye és minősége hagy némi kívánnivalót maga után. A két éves garanciaidőt általában kihúzzák és csak utána adják meg magukat. Legtöbbször a hirdetésben, ahol esetleg felkeltik a figyelmünket olyan apróságok, mint az alaplap típusa, a memória típusa kimarad. A drágábbak pedig ár/érték arányban véreznek el. Itt már megfelelő a minőség, de az árképzésnél valami közbejöhetett, mert nem igazán áll szoros kapcsolatban az önköltségi árral. Tehát összességében nem tudom jó szívvel ajánlani, csak abban az esetben ha semmilyen előképzettségünk nincs a témában és nincs olyan bolt a közelünkben amiben megbízunk és nem vernek át.

Tehát akkor utolsónak marad a saját választású alkatrészekből összeállított gép. Na itt indul igazán az ereszd el a hajamat. Lehetőségeink tárháza egyszerűen végtelen. A menetrend a következő: leírnék néhány általános gondolatot az alkatrészek mindegyikéről (ebben a cikkben), majd kiválasztanék három összegkeretet és azon belül összeállítanék egy konfigurációt (második cikk). A legvégén pedig szót ejtenék a perifériákról: billentyűzet, egér, monitor, mikrofonos fejhallgató (harmadik cikk).

Tápegység és Ház

Legtöbbször ez a két dolog az, aminek a cseréje nem merül fel, és ez a két dolog az, amire a legkevesebb figyelmet fordítják vásárlásnál. Hogy miért? Nem tudom megmagyarázni. Talán az, hogy addigra fogy el a pénzkeret, vagy mert a pc boltok árlistáinak a legvégén egy minimális kínálatot találnak és elintézik „egy 400W-os biztosan elég lesz" mondattal. Ha jó gépet akarsz és szeretnél vele minél kevesebbet szenvedni akkor érdemes mindent okosan és célszerűen megválasztani. Házaknál a következő dolgokra kell ügyelni:

• csavarmentes szerelhetőség (hihetetlenül megkönnyíti néha az ember életét)
• elégséges számú ventillátorhely (a processzoron lehet akármilyen csodahűtő, ha a házba nem jut elég friss levegő semmit nem ér, legjobb ha 12cm-es csendes ventillátorokat tudunk beszerelni, porszűrővel!)
• megfelelő anyagválasztás (sorjázatlan, rossz minőségű alumíniumlemezek. Ezeket kerüljük mert egyrészt össze-vissza vagdalhatják a kezünket szereléskor a sorjázatlan lemezekkel, másrészt egy idő után megcsavarodhat az egész ház, és ilyenkor bizony az a furat már nem pontosan ott van ahol kellene)

A külső nyugodtan lehet olyan amilyet ti szeretnétek, csak a fent leírt három dologra ügyeljetek. És ésszerűen, a ház nem a leglényegesebb eleme a konfigurációnak.
Térjünk át a tápegységre. Itt három tényező a fontos a wattban megadott teljesítmény, a százalékban megadott hatékonyság és a 12Vos ágak terhelhetősége. Az első a effektív teljesítmény, amennyit egy tökéletes világban le tudna adni a tápegység. A valódi teljesítmény, amelyet a hatékonyság segítségével számíthatunk ki, gyártótól függően igen messze eshet a valódi teljesítménytől. A harmadik számadat azért fontos számunkra mert a legtöbb eszköz a számítógépben 12V-al üzemel: CPU, HDD, ODD, videókártya tápellátása is a 12V-os ágról történik. A tápegység címkéjén megnézhetjük mindezeket az adatokat, így watt értékben azt is, hogy a 12Vos ág(ak)nak mennyi a maximális teljesítménye.

Érdemes mindig egy kicsit túltervezni, mert idővel a tápegység hatékonysága is romolhat, másrészt az új komponensek energiaigénye (főleg a videókártyáké) folyamatosan emelkedik. Tervezzünk előre! Ezenkívül olyan extrák is szóba jöhetnek, mint a moduláris felépítés - a kábeldzsungelt mérsékelendő a gépházban - vagy a különböző optikai „tuningok".

Alaplap

Ez - mint a neve is mutatja - az alapja a számítógépnek. Ez határolja be minden későbbi ténykedésünket. Leszűkíti a választható processzor, memória és kicsit a videókártya(k) körét. Kiválasztásánál nincsenek aranyszabályok, mert annyiféle van, hogy nagy valószínűséggel megtalálja azt amelyik tökéletesen passzol az igényeihez. De azért igyekezzünk minőségben és képességekben szinergiára törekedni. Celeron processzornak nem kell Deluxe alaplap, és Black Edition processzor sem fogja feltétlenül szeretni a 15 ezer forintos mATX alaplapot. A memóriáknál is vigyáznunk kell, érdemes először az alaplapot kiválasztani és azután az interneten is elérhető manualok segítségével megnézni, hogy az adott ramot támogatja-e az alaplap (ez főleg ASUS alaplapoknál fontos).

Processzor

Ha megvan az alaplap, akkor megvan a processzor is csak el kell döntenünk melyik sávból választunk. Minimum, belépő, mainstream vagy a performace családból. A minimum család tagjait nem kívánom részletezni, mert legtöbbször teljesítményük elég kevés a játékokhoz. A belépő család tagjai általában a mainstream család valamiben lebutított tagja, amik reális alternatívát jelenthetnek a legtöbb esetben egy megfelelően összeállított hardverkörnyezetben. Áruk általában mérsékelt (20-30 ezer forint), ár/érték arányuk kiváló. A mainstream család tagjai már bőven elegendő teljesítményűek a játékokhoz és már komolyabb feladatokra is befoghatóak (videószerkesztés és konvertálás, 3D modellezés és renderelés). Áruk ennek fényében magasabb (35-60 ezer forint). A legfelső réteg a performance. Mint neve is mutatja teljesítmény a maximumon, de szinte alig nyújtanak többet, mint a mainstream processzorok. Az áruk viszont általában a duplája vagy több mint a legerősebb mainstream processzoré. Az abszolút csúcsmodellek ára a piacra kerüléskor elérheti a 200-250 ezer forintot is! Szerény véleményem szerint ezek a modellek megvásárlására a villogáson kívül nem sok indoka van egy átlagfelhasználónak.
Órajel, szorzó, két/három/négy mag - melyiket szeressem?
Mindegyiket. Csak nem mindegyiket egyformán. Célszerű törekedni az arany középútra és akár még a tuning gondolat is felmerülhet. Ez hatványozottan igaz a jelenleg futó Intel E8xxx, E7xxx és E5xxx sorozatra, hogy igen jelentős tuningpotenciál van szinte minden darabban. Az órajel tehát tuninggal emelhető, de ehhez meglelő alaplap, tápegység és processzorhűtő kell. És egy jó videókártya sem hátrány, mert nem lenne jó videókártyalimitbe ütközni a tuning után. De felhívnám mindenki figyelmét, hogy a tuning a garancia elvesztését okozhatja és csak hozzáértőknek ajánlott. Mégis szót kell róla ejtenem hogy a teljes palettáját lefedjem a lehetőségeknek. Magok tekintetében érdemes 2 magban gondolkodni az Intel oldalon és kettő, de inkább négy magban az AMD oldalon. Bár még igen kis hatékonysággal fut az alkalmazások nagy része a többmagos processzoron, a jövő kétségkívül a többszálas alkalmazásfuttatásé.

Memória

Egyszerűbb eset mint az előző kettő. Csupán néhány dologra kell ügyelnünk:

• Támogassa az alaplap az adott memóriát.
• Az órajele igazodjon a processzorhoz (leggyakrabban 800 vagy 1066 Mhz-es DDR2 jó választás)
• A 32-bites operációs rendszerek nem képesek 4 Gbnál több rendszermemóriát megcímezni és ide kell érteni a videókártyán lévő memóriát is. Tehát egy 512 Mb-os videókártyával a Windows csak 3,25 Gb RAM-ot tud megcímezni. A többi csak ott van, de kihasználva nincs.
• Törekedjünk minél kevesebb memóriafoglalatot elhasználni. Ésszerű megoldás a párba válogatott 2x1 GB-os vagy 2x2 GB-os kitek. Így a dual-chanel előnyeit is kihasználhatjuk.

Mivel a DDR2-es chipek árai történeti mélyponton vannak, ezért elérhető kategóriába esnek a különleges tuningkitek. Ha keretünk megengedi és alaplapunk támogatja válasszuk azokat!

Videókártyák

Na itt bonyolódik igazán a történet. A videókártyát az autók turbófeltöltőjéhez tudnám hasonlítani. Egy jó motorral csodát tesz a gyorsulás terén. Ugyanez igaz a számítógépre, ha a játékteljesítményt nézzük. Korunk játékai nem játszhatók dedikált grafikus gyorsító nélkül. De milyet és egyáltalán mennyiért? Itt a meglévő gépünk az irányadó. A VGA teljesítményét igazítani kell a gép teljesítményéhez. Ez irányelv. Különleges esetekben, mint minden itt leírtat eddig és ezután figyelmen kívül lehet hagyni. Érdemes a videókártyát a monitorhoz is igazítani vagy fordítva, mert a felbontás a döntö. 1280*1024-es felbontásig jelenleg (és remélhetőleg még egy darabig) elegendő 512 MB dedikált videómemória (lehetőleg DDR3).

Az első kérdésre a válasz: amelyik jobban tetszik, csak passzoljon a gép összteljesítményéhez. Mindkét márkának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Bár az nVidia körül mostanában elég sok a botrány. Gyártási hibák, veszteséges negyedév. És most elég jellemző a tákolt termékpaletta. Nagyon meg kell gondolni, hogy adott gépbe milyen nVidia videókártyát veszünk és azt mennyiért. A több-GPU-s rendszereket azonban nem javaslom. A játékok nagy többsége nem gyorsul tőle számottevően. Ez főleg a játék optimalizálatlanságának köszönhető. Egy egyszerű egyenlettel tudnám leírni: 1+1 = 1,4? Ebből sejthető, hogy nem kifizetődő. És még a tápegységek is átlépik a bűvös 600W-os határt, ha el akarjuk látni árammal a gépünket. Tehát egyenlőre ár/érték arányban az egy GPU-s rendszerek dominálnak. Amire még figyelni kell a videókártya megvásárlásakor, az annak hűtése. Volt már igen negatív tapasztalatom. Olyan volt a gyári hűtő, hogy a maximum sebességgel forgó CPU ventillátort is elnyomta. Nem kívánom senkinek. Rövidúton kénytelen voltam megszabadulni tőle. Tehát érdemesebb gyárilag normális hűtővel szerelt videókártyát venni, mert a referencia megoldások gyakran zajosak és még hűtő teljesítményük sem az igazi.

Hangkártya kell? Merevlemez vagy SSD?

A hangkártya csak az igényesség kérdése. Ha nem vagy elégedett az laplapra integrált „csodákkal", akkor mindenképpen megveszed. A baj csak az, hogy sajnos a kínálat elég szélsőséges: van olyan ami nem sokkal jobb, mint az integrált. És vannak a felsőkategóriás kártyák, amik árai vidáman elérhetik egy középkategóriás alaplap árát. A középkategória sajnos ritka. De a jó hangkártyához azért dukál valami kielégítő színvonalú hangkeltő eszköz a kábel másik végén, mert ha nem akkor kidobott pénz.
HDD vs. SSD? A válasz: HDD. Az SSD technológia most van felfutóban, nem érdemes vele kapkodni. És nem is biztos, hogy bármilyen előnyös hatását éreznénk az otthoni gépünkben. A kétes minőségű első generációs SSD-k néha még lassabbak is mint a merevlemezek. Márkát nem mondok aki nagyon kíváncsi nyugodtan keressen rá PH!-n. Egy jó merevlemezzel is tökéletesen fog működni a gép.

Bevezetésképpen ennyit a komponensekről általánosságban. A következő részben már konkrét márkákkal és összegekkel fogunk foglalkozni és összeállítunk összegenként legalább 1 konfigurációt. Sziasztok!