Hamarosan érkezik a DirectX 11

Fontos, hogy a DirectX 10 beköszöntével a rendszert teljesen új alapokra helyezte a Microsoft, átgondolva, és megoldva az évek során felmerült problémákat. Ennek megfelelően a DirectX 10 API-ra irt kód nemvolt kompatibilis a korábbi verziójú API-kkal. Könnyen megérthető az új elvekre épülő DirectX működése, itt egy példa: tegyük fel, hogy egy DirectX 11 irt programot futtatunk a gépünkön. Ha a gépben DirectX 11 kompatibilis grafikus proci dolgozik, akkor az erőforrás megfelel az igényeknek, a programkód tökéletesen fut. DirectX 10 és 10.1-es hardver esetén már megkötéssel kell számolni, mert a kód egyes részeit nem tudja értelmezni a rendszer, a program számára áthidalható probléma, de a kritikus részek nem...(nem megfelelően fognak lefutni). DirectX 10.1-es kártyáknál képminőségbeli eltérést eredményez, viszont a DirectX 10-es kártyák már teljesítménybeli hátrányokat, a komolyabb megjelenésbeli hiányosságok mellett. Fontos megjegyezni, hogy a program futásakor létrehozott erőforrás csak a támogatott API-ban leírt eljárásokat használhatja. hír folytatása
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: kovacsdenes

---

A kiszivárgott infók szerint az AMD RV870 néven fejlesztett DirectX 11 áll a legjobban. A lapka 40 nm-es gyártástechnológiával fog készülni, marad a 80 utas végrehajtó tömb is, amiből a 200 és 230 mm²-en 20-22 darab fér el. A ROP blokkok száma is növekedni fog, jó esély van rá, hogy az RV870 512 bites memóriakezelővel érkezik majd (nyolc darab blokk 64 bites csatornákkal).

Az NVIDIA teljes erőbedobással fejleszti a GT300 néven érkező rendszert. A DirectX 11 kompatibilis kártya az idei én negyedik negyedévében érkezik, és a TSMC 40 nm-es gyártósorairól kerül le. A DirectX 11 következtében a tesszellátor beépítése kötelező, a textúrázókat is át kell dolgozni, mivel a Gather4 kompatibilis rendszer csatornánként négy mintavételezőt követel, a mostani GeForce chipek egyel rendelkeznek. A ROP blokkok számát is meg kell növelni legalább 12-re, ez 32 bites csatornákkal 384 bites buszszélességet eredményez, ezt GDDR5-ös memóriákkal párosítva megfelelő sávszélességet biztosít. Jelentősen át kell dolgozni az új GeForce Double precision teljesítményét is, hiszen a GT200 a dupla pontosságú adatokat az elméleti teljesítmény 1/12-ével képes számolni, míg az AMD az RV670-től kezdve 1/5 sebességgel dolgozik.

Az AMD és NVIDIA mellett az Intel is beszáll a diszkrét grafikus kártyák piacára. A Larrabee kódnevű rendszerről már sok infó kiderült, a konkrét magszám egyenlőre még titok. Az első Larrabee lapka 45 nm-es gyártástechnológiával készül (és a mérete 600 mm² körül lesz), az architektúra legfontosabb része a Binned Rendering névvel illetett technológia, ezt a chip a leképzéshez használ. Az Intel csak a textúrázást oldja meg fix funkciós egységgel, így előfordulhat, hogy emulálják a tesszellátort. Ez megfelel a DirectX 11 követelményeinek, de teljesítmény szempontjából nem biztos, hogy jó megoldás. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyes API-k támogatása az eszközillesztőn keresztül megoldható, viszont nagyon költségesek lesznek az emulált funkciók. A Larrabee számítási teljesítménye ismeretlen, de 2 és 3 TFLOPS közé sorolható. Érdekes lesz a DirectX 11 megjelenését követő időszak, hiszen három koncepció kerül terítékre. Említésre méltó az Excalibur architektúra is, amin az S3 dolgozik, mert ez is támogatja a DirectX 11-et, mely várhatóan a belépőszint és az alsó-középkategóriás piacra nevez...