A processzorok sebességét alapvetően 3 dolog határozza meg: az FSB sebessége, a processzor órajele, valamint az L2 cache mérete. Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen sok múlik a processzorokba implementált utasításkészleteken és még sok egyéb dolgon, de az mindenképpen elmondható, hogy ez a 3 érték minél magasabb, annál gyorsabb a processzor. Ha processzort akarunk választani, ár-teljesítmény arányban mindenképpen az Intel processzorok a jobbak, ráadásul több érv is szól mellettük. A Core 2 Duok 65 nm-es csíkszélességgel készültek egészen az utóbbi hónapokig, amikoris az Intel piacra dobta E7000-es E8000-es sorozatszámú Core 2 Duoit és legújabb négymagosait, amik már 45 nm-es gyártástechnológiával készülnek. A 45 nm-es technológia azt jelenti, hogy csökkent az előállítási költség, csökkent a processzor fogyasztása, kevésbé melegszik, nagyon jól tuningolható, akár a gyári hűtővel is. Tehát ha jó áron, kiváló teljesítményű processzort szeretnénk, ami keveset fogyaszt, nem igényel erős hűtést (tehát egy csendes multimédia PC alapjának is ideális), ráadásul megfelelő alaplappal nagyon jól tuningolható, akkor ezeknél a processzoroknál jelenleg nem találunk jobbat. Az E7200-as 2,53Gh-es órajellel, 3Mb L2 Cache-sel 23000 Ft az E8400-as 3GHz-cel, 6Mb L2 Cache-sel 33000Ft körül kapható. Egy irodai célokra, vagy netezésre használt gép viszont bőven megelégszik egy E2800-as CPU-val is, aminek a 13000 Ft-os ára több, mint barátságos. 4 magos processzorban csak annak érdemes gondolkodnia, akinek nagyon magas számítási teljesítményre van szüksége, pl. rendszeresen vág, kódol videót, 3D-s tervezőprogrammal dolgozik, és nem riad vissza a négymagosok magasabb fogyasztásától. A legtöbb program még mindig nem használja ki a 4 mag adta előnyöket, így ha gyors gépet szeretnénk, az erre szánt pénzt inkább egy gyors HDD-re fordítsuk, (Western Digital Raptor 10000-es fordulatszámmal), látványosabb lesz a sebességnövekedés. AMD processzorban legfeljebb a 10000 Ft-os kategória esetén érdemes gondolkodni, tehát ha nagyon kevés pénzből szeretnénk PC-t összerakni.
Most, hogy eldöntöttük, milyen processzort szeretnénk, jöhet az alaplap kiválasztása. Mivel az Intel és az AMD processzorok alapvetően különböznek egymástól, logikus, hogy egy alaplapban csak az egyik fajta processzor használható. Azon kívül hogy a 2 gyártó processzora más-más foglalatba illeszkedik, egy nagyon lényeges különbség is van köztük. Az AMD processzorokba integrálták a memóriavezérlőt, míg az Intel processzorok és a memória közötti kapcsolatot az alaplap chipkészlete, pontosabban annak ún. északi hídja hivatott biztosítani. Az AMD annak idején, mikor elsőként integrálta a processzoraiba a memóriavezérlőt, erősen feladta a leckét az Intelnek, hisz ezzel jelentősen megnőtt a CPU és a RAM közötti adatforgalom sebessége, így egy ideig gyorsabb rendszereket tudtak építeni az Intelnél. Az Intel persze más technológiák alkalmazásával hamar ledolgozta ezt a hátrányt. Az integrált memóriavezérlő hátránya, hogy az AMD processzorai csak a DDR2 memóriát tudják kezelni jelenleg, míg az Intel processzoros gépeken csak az alaplapi chipkészleten múlik, hogy fogadja-e a terjedőben lévő DDR3 memóriát.
A Core 2 Duo processzorok LGA775-ös foglalatba illeszkednek, tehát ha Intel processzort választottunk, mindenképpen ilyen alaplapra lesz szükségünk. Az alaplap kiválasztásának legfőbb szempontjai a chipkészlet típusa, hiszen ez határozza meg, hogy milyen bővítőhelyből, csatlakozóból mennyit és milyen sebességgel tud kezelni az alaplap. Itt kell eldöntenünk, hogy DDR2-es vagy DDR3-as memóriát szeretnénk a gépünkbe (egyes chipkészletek csak a DDR2-t, kezelik, mások a DDR3-mal is elboldogulnak). Jelenleg az Intel Bearlake kódnevű chipsetjei ajánlottak általános felhasználásra, gamereknek, ha mindenképpen SLI rendszert szeretnének kiépíteni érdemes még az NVIDIA nForce 680i SLI, 780i SLI, ill. 790i SLI chipsetekben gondolkodni. Intel oldalról a P45 és X48 chipsetekkel szerelt alaplapok ajánlhatók. Irodai felhasználásra vagy netezésre (no game) célszerű a G35-ös vagy a G45-ös chipsetet választani, amelyek integrált grafikus vezérlőt tartalmaznak, így megspórolhatjuk a videokártya árát. A chipsetek ismeretében aszerint válasszunk alaplapot, hogy milyen külső és belső csatlakozókra van szükségünk (kell-e 2 gigabites LAN csatlakozó, FireWire, eSATA, stb.) Gyártót nagyon nehéz ajánlani, de az MSI és a Gigabyte deszkái nem fognak csalódást okozni (pl. GIGABYTE GA-EP35-DS3 20000 Ft, MSI P35 NEO-F 15000 Ft MSI P45 Neo-F 19000 Ft GIGABYTE GA-EP45-DS3L 22000 Ft-ért) egyaránt jó választás. Az ASUS termékei árban és minőségben magasabb szintet képviselnek és számos apró dologgal könnyítik meg az életünket (pl. ASUS P5Q SE2 23000 Ft vagy ASUS P5Q-E 34000 Ft). Ha valaki mágis AMD processzort választana, hozzá az AMD 780-as, 790-es vagy 800-as chipsetjei passzolnak, vagy az nVidia 790-es.
Ha van már CPU-nk és alaplapunk, válasszunk hozzá memóriát. Az elmúlt egy évben nagyon kedvező áron vásárolhatunk DDR2-es memóriát, de a kezdetben még igen drága DDR3-as RAM-ok is nagyot zuhantak árban, így bár sebességtöbbletük jelenleg még nem jelentős, és sorra hibásodnak meg a neves gyártók magas teljesítmény/ár kategóriába sorolt termékei. Memóriából, mivel aránylag olcsó, érdemes jobb minőségűt választani, nevesebb gyártók 2x1Gb-os vagy 2x2Gb-os szettekben árulják jó minőségű memóriájukat (pl. CORSAIR Dominator 4096Mb DDR2 1066Mhz FAN KIT mindössze 23000 Ft). Jelenleg nem sokkal gyorsabbak a DDR3-as memóriák, így nyugodt szívvel vehetünk 2 GB DDR2-t (egy modulban) vagy 2x2 GB memóriát (párban). DDR3-as memóriát egyelőre csupán a Core i7-es rendszerekhez érdemes társítani, amelyek ár/érték arányban elég hamar elvéreznek.
Ha játékra is használnánk gépünket, fontos, hogy milyen legyen a videokártyánk. Két nagy gyártó harcol a vásárlók kegyeiért az nVidia és az AMD (volt ATI) Sokáig az nVidiának állt a zászló, egy ideig a GeForce 8800-as volt a legjobb áru videokártya, mígnem az év első negyedévében fordult a kocka. Ekkor jött ki aRadeon HD 3850-es és 3870-es kártyáival, Az nVidia 9800-asai csak minimális sebességnövekedést hoztak, míg a Radeon HD 4850 és Radeon HD 4870 alaposan feladta a leckét az nVidiának. Az AMD ehhez társított még a teljesítményhez mérten alacsony árakat, és így egyértelműen kijelenthetjük, hogy jelenleg ezek a Radeonok a legkeresettebbek a videokártyák közül.
A Radeon HD 3850-es 20-25 eFt, A Radeon HD 3870 25-30 eFt, a Radeon HD 4850 35-45 eFt, míg a 4870 60 eFt körül lehet a miénk. A szintén kitűnő vételnek számító 4770-ből azonban sajnos nem tudnak eleget szállítani, így ha szerencsénk van hozzájuthatunk egy-egy példányhoz, azonban érdemes megnézni, hogy véletlenül nem-e drágábban adnák, mint a teljesítményben jobb 4850-nél. Az nVidia csúcskártyái a GeForce GTX260 és a GeForce GTX280 nevet viselik, de drágábbak a csúcs Radeonoktól, a teljesítményük viszont valamivel gyengébb azoknál. A csúcsot a 2 grafikus magot tartalmazó videokártyák (ezeket X2-vel jelölik), és a többkártyás SLI ill. CrossFire rendszerek jelentik, de ezek létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető, hiszen egy Radeon HD 4870 bármelyik mai játéknak elég akár még HD felbontás felett is. Azon kívül az X2-es, ill. többkártyás rendszerek fogyasztása az egekig szökhet, 2 csúcs videokártya akár 300W-ot is fogyaszthat, ami azért már erős túlzás, energiaszegény világunkban.
Minden PC alapvető eleme még a HDD, vagy más néven merevlemez. Jelenleg 80Gb-tól 1Tb-ig kapható IDE és SATA csatolós kivitelben. Bár a legtöbb alaplapon van még IDE csatlakozó, de már csak SATA csatolós kivitelt érdemes választani, valamivel gyorsabb, olcsóbb PATA-s társánál, és rövidesen lekerül az alaplapokról az IDE csatlakozó. A winchesterek kiválasztásánál fontos szempont annak mérete, fordulatszáma (általános a 7200 rpm-es) és a rajta található gyorsítótár mérete (8-16-32Mb). Ha igazán gyors rendszert szeretnénk és pénzünk is van rá, válasszuk a Western Digital Reptor nevű HDD-it, melyek 10000-es fordulatszámon pörögnek és pokolian gyorsak. Ennek megfelelő az áruk is, a 300Gb-os WD VelociRaptor 60000 magyar forintot kóstál. Általános használatra megfelel a 9 eFt-tól kapható 160Gb-os is, de ár/méret arányban az 500Gb-osak a legjobbak. Ha gyakran hordozunk nagyobb adatmennyiséget, érdemes a gépben lévő mellé egy külső merevlemezt vásárolni, amiből nagy választékot találunk, USB-s FireWire-es és eSATA-s kivitelben.
Az optikai meghajtók frontján még mindig a DVD az egyeduralkodó, de lassan (túl lassan) csökken a BlueRay írók ára is. Jelenleg azonban ha HD mozizni akarunk a gépen, inkább BlueRay olvasó DVD író kombót célszerű venni, BlueRay lemezeket még egy ideig nemigen fogunk írni a lemezek magas ára miatt, ami szintén igen lassan csökken. A fenti kombó meghajtóhoz már 22000 Ft-tól hozzájuthatunk, míg az írók ára még 50 eFt-nál kezdődik. Az optikai meghajtókra is érvényes amit a merevlemezeknél írtam, hogy kapható IDE csatolós változatban is, de már mindenképpen csak SATA csatlakozósat érdemes venni.
Kell még egy asztali géphez egy gépház is, amibe az egészet belehelyezzük, lehetőleg egy megbízható táppal. A gépház ízlés kérdése, mindenkinek más jön be, több száz félét lehet kapni. Érdemes viszont, ha olyan helyen tartjuk inkább nagyobb méretűt, jól szellőzőt választani. Lehetőleg nagyobb, de kisebb fordulatszámú, ennélfogva halkabb ventillátorokkal. Tápegységből (hacsak nem választottunk 4 magos procit, X2 videókártyát) elég kell hogy legyen egy 500W-os teljesítményű, de szerényebb gép esetén egy 400W-os is megfelel. Fontosabb, hogy lehetőleg márkásabb, megbízhatóbb legyen minél több garanciával. Drágább ugyan egy noName tápnál, de egy drágább gépbe már érdemes 10000-ért venni tápot, mert egy táphiba miatt elszállhat az alaplapunk processzorostól.
Ezen infók mentén érdemes ma haladni PC vásárlás esetén. Küszöbön van egy újabb generációváltás processzorfronton mind Intel, mind AMD vonalon, az Intel a Nehalem kódnevű CPU-kkal készül, ami már integrálva fogja tartalmazni a memóriavezérlőt (DDR3), és újabb chipsetes alaplapok fognak készülni hozzá. Az AMD is jön az új Phenom X4-ekkel, amik már 45nm-en készülnek, és DDR3 memóriákat is kezelnek, tavaszra pedig már új AM3 foglalatba fognak illeszkedni. Jövő tavasszal tehát újra felbolydul a hardverpiac, de addig jobban járunk, ha nem küzdünk mindenképpen a legújabb dolgokért. Persze ha anyagi kereteink korlátlanok...