Sok vita kering arról, vajon minek tekintsük a cybersportot. Nagyon sok nézőpont, nagyon sok vélemény formálódott, amiket szeretnék most eggyé gyúrni persze ez lehetetlen a rengeteg vélemény formáló lévén. Tény, hogy a kevésbé szervezett és jóval nagyobb Oroszországban már hivatalosan is sportként jegyzik ezen tevékenységet. Cybersport? Cybersport !
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: BugBeaR
Alapvetően a cybersport körüli viták ott kezdődnek, hogy sportnak számít-e a számítógép előtti görnyedés napi 12 órában vagy sem? Azt, hogy valami sportnak számít-e vagy sem, nagyrészben a fizikia megterhelés és az igénybevett idő alapján minősítjük, nem kötnénk igazából a keresett pénzhez. A barkácsolás, bár elég sok energiát és időt elvesz egy ember életéből, nem tekinthető sportnak. Ennek ellenére az emberek versenyezni szoktak, hogy ki tud szebbet és jobban készíteni adott anyagokból csak a kihívás kedvéért. Ugyanakkor a sakkot, ami viszont fizikailag aligha, míg mentálisan nagyon komoly igénybevételt jelent, mégis sportnak nevezzük. A sakkjátékos még a reggeli tea és az esti alvás előtti pillanatokban is azon gondolkodik, vajon mely lépések a legjobbak, vagy adott mérkőzésen mit rontott el. Mentálisan készül.
Térjünk hát akkor vissza a cybersportra. Lássuk mi is történt dióhéjban: A házi számítógép megjelenése úgy az 1980-as évek köré határolható, innen indult mindent. A játékipar fokozatosan ismerte fel a számítógépben rejlő lehetőségeket és a Commodore 64 típuson már egész szép bevételeket produkáló játékokat adtak ki, nyertek hírnevet ezzel a fejlesztőknek (pl.
Ocean, EOA, Lucasarts stb.). A versenyzésre már akkor adtak esélyt, hiszen két joystickkal összemérhettük a haverokkal vagy a szomszédokkal játéktudásunk. A technika egyenes fejlődésével arányosan jelentek meg a bonyolultabb játékok. Az Internet lehetőséget biztosított a játékosok számára, hogy a világ szinte minden régiójából összemérjék az erejüket egymással. Annak, aki órákat képes volt elbíbelődni egy-egy pályán annak érdekébe, hogy a nap végén úgy álljon fel, hogy azt mondhassa: „dejó végre ez is megvan” annak a kihívás, hogy a világot „legyőzheti” egyszerűen megkérdőjelezhetetlenül küldetésévé vált.
Pár szóban leírva, az egész világra átterjedt az őrület. Megjelentek a direkt multiplayerre kiélezett játékok, bátorítva ezzel a több órás játékot. Szépen lassan kinőtte magát az ipar, elkezdtek LAN megmérettetéseket szervezni, ahol a közösség tagjai találkozhattak egymással élőben is. A játék kitermelte a maga bálványait – ezek a srácok vagy inkább fiatalemberek, napi 3-5 órát is vagy még többet rászántak arra, hogy technikájukat finomítsák. Hónapok elteltével a LaN szervező gárdák is látták, hogy van fantázia a dologban ezért egyre komolyabb kiírásokat készítettek, pénzdíjat ajánlottak fel a legjobbaknak. A teljesítő képességüket a játékosok a maximumig tolták annak érdekében, hogy a legjobbak legyenek mind közül. Egyedüli különbséget a rutinnal, a gondolkodásmóddal, a tehetséggel tudtak szerezni, a játékot már mind kívülről belülről ismerték, mint más a kedvenc könyvét. A versenyek lezajlottak, a cybersport hírneve szépen terjedt, sokszor „egy napig tartó hírnév” volt ez, de olykor legendák jelentek meg (pl. Johnatan
"Fatal1ty" Wendel). Rájuk mindenki felnézett, kikérte tanácsaikat egyszóval akár a valós élet sztárjai, úgy éltek ők. A bökkenő csak az, hogy ők egy IRC csatornán, egy LaN party-n híresnek számítottak, de a hozzá nem értők szemében vagy más műfajjal játszó játékosok számára nem sokat jelentettek. Ugyanúgy eljártak iskolába, ugyanúgy lenyírták a füvet a kertben, csak míg más partyzni ment, addig ők leutaztak, például a nyugati partra (Fata a qcon 2002 előtt a 4 legjobb q3-as amerikai játékossal bootcamp-t, a torna fináléig jutott - a szerk. ), készülni a legjobbakkal a következő versenyre.
Vajon akkor sport-e a Cybersport? Jelentős anyagi rááldozás, óriási idő, versenyekre készülés mentálisan és néha fizikailag is. Egy világra terjed ki, megtalálhatóak a bajnokok, a dicsőség lista, a nagy „gyári” csapatok. Óriási pénzmozgás van mostmár mögötte, több országokat átölelő szervezetek, mint az
ESWC, CPL. A rádió távirányítású "játékok", mint a repülő vagy autó, olyan szintre fejlődtek manapság, hogy szövetségek és klubbok alapultak valamint már sportként kezelik, holott fizetést itt sem kapnak a tagok sőt sokkal inkább rááldozásról beszélhetünk, így ezzel húzhatunk egy párhuzamot a "hobbisportok" területén a két dolog közt. Ennek fényében az a megállapítás, hogy profi sport csak akkor lehetne, ha fizetnének érte teljes egészében megdőlni látszik. Tehát azt igazolja: Egy új sportág van kialakulóba.
CS:GO movie starring Hungarian team 
Hiko vs. Sponsorless 
