Ismét egy örök kérdés, amire sohasem lesz egyértelmű válasz, mert mindig
annak a véleménye tűnik közelebb az igazsághoz, akinek a szemszögéből vizsgáljuk. Sokunknak bizonyára komoly problémát okoztak szülei, noszogatták „Fiam (lányom) ne ülj annyit a számítógép előtt! Menyjél inkább sportolni!”. Talán az összes komoly, fiatalabb játékos hallja egyszer-kétszer ezeket a szavakat szülei szájából. A megoldás?
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: BugBeaR
A TV az agy rágógumija, szokták mondani. A média mindig próbálkozik minden témában objektív maradni. Nincs ez másképp a számítógépes játékokról szóló riportokkal sem. Viszont hiába a műsorvégi objektív ténymegállapítás, ha közben arról papolnak a hírek, hogy egy srác lelőtte magát, mert RPG figurája meghalt vagy arról, hogy betiltják a GTA-t szexuális jelenetei miatt avagy híresztelik, hogy a Quake-t katonai kiképző játékként használják reflex és szem kéz koordináció javítás érdekében. Persze van pozitív oldal is mint a srác, aki szimulátorbajnokból lett autóversenyző méghozzá elég sikeres kezdéssel. Szándékosan keresnek olyan embereket, akik szélsőséges véleménnyel vannak a játékokról, hiszen manapság a sex az erőszak az eladható műsorszámok. Az főként nem tesz túl jót az egésznek, hogyha a játékosokról van szó egyből előkerül a függőség szó. Ezzel mintegy rányomja bélyegét a média az egész játékos rétegre, méginkább a profikra, tehát ők függőnek tartják ezen játékosokat.
Azért ennyire nem sötét a helyzet, de ássunk egy kicsit a mélyére ennek. Az alapvető koncepció, amiért sikeres FPS játék egy szimpla pszichológiai tényben keresendő. A jutalmazás, büntetés elvét követik. Furcsa az, hogy tökéletesen úgy viselkedünk, mint teszi a kísérleti egér mikor sajtot kap. A lényeg, hogy a játék kondícionál minket. Ha frag-t lövünk akkor azt egyfajta jutalomként éljük meg teljesítményünk után míg, ha meghalunk azt büntetésként, negatívumként fogja fel agyunk. Hajtjuk magunkat, hisz tudunk ennél jobbat is, így a szép fragek és a bizonyítási vágy hajt előre. A folyamatos sikertelenség viszont csalódottá tesz. Nos ezzel idáig nincs is gond. A probléma ott kezdődik mikor a játékos annyira bizonyítani szeretne, hogy lemondja a mai bulit. Azt mondja magának, majd elmegyek máskor. Következő nap felkel és ismét a számítógép előtt találja magát játék közben, kimegy egy korty vizet inni, majd amint anyukája kérdez valamit azzal a szándékkal hogy kicsit elbeszélgessen fiával (lányával),ő válaszol - először higgadtan. Majd a 3. kérdésnél már egyre ingerültebb lesz azért, mert nem mehet vissza játszani, majd inkább elkezd veszekedni csak, hogy ne zavarják még pár órán át. A szociális kapcsolatait egyre jobban hanyagolni kezdi. A barátnőjének (barátjának) azt mondja, ma nem ér rá és kitalál valami indokot, pedig valójában csak játszik. A barátai unszolására sem megy el sehova beszélgetni velük, inkább a számítógép által teremtett virtuális világot választja. Igen, ez már mind a függőség, DE remélem érezhető volt, van egy
határ, amin át kell esni ahhoz, hogy valaki függő legyen.
Néhány ismérv annak érdekében, hogy megkülönböztessünk profi játékost és számítógépfüggőt.
Mindketten napi 5-15 órát töltenek a számítógép előtt. Mindketten játszanak és keresik a kihívásokat. A sikerélmény motiválja őket. Valahol ezen a ponton kezd ketté ágazni a kettő típus. A profi játékost jellemzi egyfajta kimértség, játékintelligencia. Mikor lelövik, azon kezd el gondolkodni, vajon miért is lőtték le. Kielemzi fejében a problémát, majd ha úgy véli talált valami megoldást, úgy megpróbálja ugyanazt a pozíciót mégegyszer ugyanúgy védeni (támadni) és mindössze az előbbi ötlete szerinti változtatást viszi bele. Ha nem jön be, képes hosszú órákat egy-egy pozíciót gyakorolni a mindenki számára publikus szerveren (vagy adott játéknemben botokkal .)
A profi játékos megérzi teljesítőképességének a határát, ezt könnyen modellezheti egy először növekvő majd utána erősen csökkenő görbe. Ez egy stressz - teljesítmény tengelyű koordináta rendszerben ábrázolható legjobban. Minnél nagyobb a stressz (nyomás adott illetőn) a teljesítő képessége annál jobban csökken és ez fordítva is igaz. Minnél kisebb a teljesítő képessége annál nagyobb a nyomás, hogy ismét jól teljesítsen csakhogy ez az út egyirányú, lefele. Ők megérzik mikor a csúcson vannak, ehhez a jobbaknál elég pár perc „bemelegítés” majd egy idő után a koncentrációs képességük elkezd csökkeni majd egyre butább hibákat követnek el és ezt fel is ismerik, utólag már látják, hogy nem így csináltak volna adott mozgást, lövést, fedezék keresést. Ekkor eljön az a pont, hogy a profi játékos feláll és elmegy lazítani. Találkozik barátnőjével/barátjával, elmegy moziba, lemegy beszélgetni a barátaival, akár 1 napot vagy napokat is kihagy, ha úgy érzi teljesítőképességének ez használ. A koncentrációs képesség nagyon fontos szerepet játszik az életében és ha bármi megzavarja ezt az komoly kihatással lehet egy-egy játékbeli szituációra. Ez pedig magas szinten, ahol minden második meccs fontos kupameccs, egyszerűen nem megengedhető. A sztároktól mindenki jó eredményeket és szereplést vár, és ha huzamosabb ideig képtelen teljesíteni, bizony meginoghat az emberek belé vetett hite ezzel együtt a csapatban való kezdő helye. Akár egy profi futball csapatnál a kiemelkedő képességű játékosok. Magas szintű teljesítmény, mindig megfelelő hozzáállás és tiszta gondolkodás alapkövetelményként szerepel. A profi játékos képességei, mint a reflex és a koncentráció viszont nem csak kipihentségen múlik. Érzelmileg teljes kiegyensúlyozottság szükséges, hogy ne legyen az embernek belső feszültsége, fizikailag is biztosítani kell, hogy kondíciója kibírja az esti fennmaradást adott koncentráció szintet biztosítva, néha a kevés alvást és sokszor órákon át tartó ülést. Viccesnek hathat, de akár egy rossz szék is lehet kerékkötő, vagy bármi, ami figyelemelterelő.
Látható ígymár, hogy a profi játék túlnőtte már a "leülök és belövök mindenkit" határait. Sok dolognak kell klappolni egyszerre, hogy tényleg 110%-on égjenek a sztárok. Aki magára ismert, mint függö játékos az jobb, ha még most eldönti miként szeretné folytatni, mert később csak ő húzhatja a rövidebbet.