Tóta W. Árpád a warezolásról

Lopók között szegényember

Talán a nagymamákhoz is eljutott a Nagy Warezrazzia híre. Megrohanták az ávósok a szerverszobákat, elhurcolták a jajveszékelõ gépeket kihallgatásra. Az intézkedés nyomában, mint rendesen, ott hetvenkedett az ASVA, az Artisjus, meg a BSA. Mivel e szervezetek jobbára értelmetlenül mûködnek, és balfaszok képviselik õket, az idológiailag képzetlen júzer hajlamos azt hinni, hogy a warezolás valami dicsõ és vagány dolog.

A warez érthetõ fejlemény. Ha ugyanazt a zenét vagy játékot beszerezhetem ingyen, illetve egy esemesért; avagy öt-tízezerért a boltban, akkor alighanem az elsõt választom. Pláne ha tudom, hogy ezért nem eshet bajom – ahogy nem is eshet. Pedig tisztában vagyok vele, hogy egy komoly warezszerver milliókat termel havonta, és a tulajdonosa orgazdaságból gyarapodik. Ezek nem Robin Hoodok, hanem dörzsölt és gátlástalan bûnözõk. Mi sem természetesebb, mint hogy a rendõrség megpróbálja megmogyorózni õket.

De az alternatíva – ma még kevés kivétellel, mert kevesen vásárol(hat)nak közvetlenül az alkotóktól – az, hogy az orgazda és a szerzõ helyett obskúrus szervezetek teszik mancsukat a pénzemre. A magyar jogdíjkezelés Aczél elvtárs seggébõl szökkent szárba: félhülye csinovnyikok döntik el, mi mennyire kultúra, kinek mennyit adnak a jogdíjból, többek közt abból, amit az üres adathordozókért fizetünk.

Ettõl még a warez lopás.

Olyanféle lopás, amit persze az egész ország nagy örömmel és természetességgel ûz. Kádár János biztosan most is warezol a mennyben, vagy ahol van. Torrentet old az ég vizében.

Magyarországon elõbb volt jelen a warez, mint a jogtiszta szoftver: magam is rendeltem kazettákat a Spectrum Világ címû újságtól. Százhúsz forint volt egy-egy kazetta – rózsaszín csekken! -, amire nyolc-tíz játékot másoltak fel a lap szerkesztõségében. Mivel a magyar jog akkor még nem is ismerte a digitális árut, tök legálisan tették ezt. Ettõl függetlenül minden egyes kazettával megkárosították a program szerzõit, és azt az egy-két boltot, ahol ilyesmit árultak.

De hát ha a boltban négy-ötszáz forint volt a kukacos játék, a SpV pedig százhúszért küldött még öt másikat, akkor majd hülye lettem volna. Minden számban a belsõ borítón ott volt a katalógus, amibõl megrendeltük a betevõ lövöldözõst, Polimer kazettán.

Nem okozott lelkifurdalást, hogy ezzel az angol programozó gyerekének szájából lopjuk ki a cuclit. Egyrészt messze van, másrészt megvan azoknak úgyis mindenük, harmadrészt szegény magyarok vagyunk, aggyák nekünk olcsóbban, ahogy a gázt is. Utóbbi érv ma is eleven: azt még lenyeljük, hogy a Peugeot-nak annyi az ára, mint máshol, de a Quake-et, azt ingyen kérjük, meg a Windowst és az Officét is.

A Spectrum Világ szekere aztán a nyolcvanas évek végére kátyúba került. Fõleg azért, mert kihalt a ZX Spectrum. De nemcsak ettõl vált gazdaságtalanná.

Akkor még nem volt internet, így a játékújság leghasznosabb tartalma a játékokhoz adott térkép és walkthrough (kalauz) volt. De elég volt, ha egyvalaki megvette az osztályból: a többiek vidáman kifénymásolták belõle azt a pár oldalt. Az igazán odaszentelt gyerekek a klubban hozzájuthattak bármihez. A lap szerkesztõi ógtak-mógtak is emiatt. Aranyos jelenség volt: az elsõ oldalon még ott virít a kalózkatalógus, a térképek alá pedig piros mintákat nyomtak, hogy megnehezítsék a fénymásolást. (Megoldottuk indigóval.) Így keseregtek:

"Különbözõ madarak elcsicseregték, hogy újabban a Spectrumosok már 4-5-en vesznek 1 példányt, s mindenki fénymásolja, ill. kitépi magának a megfelelõ oldal(aka)t. Az elõbbi jogilag tilos, az utóbbi pedig bunkóság. Itt szeretnénk megjegyezni azt is, hogy nem illik 10-20 Ft-ért a térkép-lap fénymásolatát klubokban és egyéb helyeken árulni, egyáltalán nem azért, mert bírósági pert fogunk indítani (jogilag megtehetnénk), ha valakit ezen rajtakapunk, hanem azért, mert ez is mind a SpV mielõbbi kipusztulását hivatott elõsegíteni."

Mert a szellemi munkásnak is ennie kell. A Spectrum Világ szerzõinek is. Ha mindenki ingyen szerzi be az áruját, vagy orgazdáknak tejel érte, akkor mehet vissza a balettba ugrálni. Így hát egy se ment oda: meg is szûnt az iskola.

Ha mindenki letölti Bartók Eszter elefántos dalát, akkor õ nem él meg a zenébõl. És elmegy menedzserasszisztensnek. És pasziánszozó titkárnõként hervad el. Hogy az Eszter iránti szeretet miképpen jusson el az õ zsebébe, azon érdemes gondolkodni. Például hogy miképpen lehetne megoldani, hogy Bartók Eszternek fizethessek úgy, hogy az ASVA meg az Artisjus tökkelvert hivatalnokai ne lássanak a pénzembõl semmit. De az nem forradalom, hogy kérek mindent ingyen. Az a hisztis hülyegyerek tempója.

A warez nem szabadságharc, és nem is a jövõ. A warez szükségmegoldás, döglöttló-zabálás ostrom idején. Nincs filozófiája, akárhogy is igyekszik néhány túlmozgásos idióta, hogy ráhúzzon valami kollektivista hagymázat. A szellemi tulajdon ki nem fizetésének prófétái hamis prédikátorok.

Tóta W. Árpád

Egy alternatív vélemény a fórumból:

Árpád, elõször is normális ember SOHA nem fizet warezért. Nagy hiba volt akárhány forintot is kiadni kazettára másolt spectrumos játékokért. Rendes ember elment az úgynevezett KLUBBA és annyi game-t másolt magának zx-re c64-re amennyit akart. Ezzel azthiszem le is tudtuk a magát warezolónak mondó fizetõs site-okat.

Másodszor nemtom milyen warezszerverrõl beszélsz? p2p kliensek a júzerek közt teremtenek kapcsolatot nincs semmiféle szerver. Milliókat termel? Nade kérem, aki hülye, az fizessen a warezért is!

Harmadszor, miért jó a warez. Egyrészt azért, mert mint felhasználó megtanulhatsz a programmal bánni, mielõtt még kifizetnér érte 15ezer, vagy másfélmillió forintot. Tudod tesztelni, vajon igaz-e amit a leírás állít, tényleg megfelel-e az elvárásaidnak. Persze ilyen célra van 30-day trial, de ezt a 30-day trial-t egyértelmûen a warezscene harcolta ki. Harmadszor minden release info filejában ott van, hogy ezt csak azért kapod hogy kipróbálhasd, a warezelõk MEGVETTÉK a progit és azt törték fel, és ha tetszik a game VEDD MEG. Tehát elképesztõ, de a 21.-ik század pozitív fejleménye a warez! Ez kérlek nem más mint a színtiszta piacgazdaság pozitív példája aminek következménye az, hogy AMI SZAR, AZT NEM KELL MEGVENNED. Szelektálva ezzel a csodálatos angol programozó szarját.

Mellesleg minden valamirevaló játékot megveszek én is és mindenki más is aki szeret játszani. Hogy miért? Mert ugye a te logikád alapján ugye hozzájuthatnék ingyen is a World of Warcrafthoz. Csak egy a baj. Akkor lemondok a többezer ember által belakott, rendszeresen karbantartott hivatalos szerver örömeirõl, és a játékélmény összehasonlíthatatlanul SZARABB LESZ! Magyarul ha egy szolgáltatás jó és nyújt valamit, a kasszába ömleni fog a pénz, warez ide warez oda. Ezt alátámasztja a 9millió felhasználó is, akik mind letölthették volna a játékot és mindenféle krekkelt szervereken baszakodhatnának, de nem teszik mert MEGÉRI nem tenni.

Amíg cégek csak abból húznak hasznot, hogy háromezredszerre eladnak egy már kitalált dolgot a warez igenis HASZNOS mindanyiunk számára. Végre nem a marketing, hanem a tapasztalat a döntõ. Nyomhatják a sok hülye süketelést, nem kell a boltba rohannod és megvenned a terméket, nem! Elõtte meg is gyõzõdhetsz róla, tényleg jó az neked, vagy csak betalált a PR-os duma. A jó terméket végül úgyis megveszi mindenki akinek szüksége van rá!

A cégek, akik már felhívják munkájukkal magukra a figyelmet, úgyis ellenõrizve lesznek ha másért nem is, a konkurencia által tuti, tehát kénytelenek lesznek megvenni a szoftvert. Amíg az ember otthon, saját szórakoztatására használ egy 1,5 milliós terméket addig az az ár irreálisan magas ahhoz hogy csak játszunk vele, viszont csak azért nem fog egy vállalkozást indítani, hogy visszahozza a szoftver árát. Ilyen módon ezek az emberek akik csak hobbi szinten nyomják pl. a photoshoppot, nem okoznak kárt a cégnek, mert ha nem lenne lehetõségük letölteni a warezt akkor bizttos nem adnának ki rá többszázezret csak a puszta fun kedvéért, így aztán nem keletkezett tényleges kár. Viszont annyit máris nyert a warezzal az Adobe, hogy egyel több ember ismerte meg, és tanulta meg használni a Ps-t, így nagyobb valószínûséggel fog egy esetleges késõbbi vállalkozás során Adobe PS-t venni az illetõ.

Tehát nemtom mi ez a kõkorszaki szemlélet W, de a cikkednek épp az ellenkezõje igaz. Ez a jövõ kérlek. Hozzá kell szokni, hogy a user nem annyira hülye, ami szar azért nem fog fizetni. Ez van.

test subject