Csak őszintén - ZEN

Nem mostanába olvashattatok interjút a TOTALCS hasábjain, ám ezt a "szériát" most megtőrjük. A címből bizonyára sokan tudjátok, hogy kit választottam most interjúalanyomként. A RG.Enuzi csapatkapitánya, a jelenleg iszonyatosan jó formának örvendő Hidvégi "ZEN" András állt a képzeletbeli mikrofon túloldalára, és válaszolt a kérdéseimre.

Számos témát "kiveséztünk" ZEN-nel, többek között a 30P LAN, a RAGE felállásának alakulása, a válogatott, de számos, eleddig még "nem boncolgatott" téma is bekerült a kérdezz-felelekbe. Rövid interjúra ne számítsatok, így készítsétek be ismételten a nassolnivalót és az üdítőt! Jó olvasást mindenkinek!

Szervusz kedves ZEN, köszöntelek a TOTALCS hasábjain! Először is szeretném megköszönni, hogy elfogadtad a felkérésem, és a rendelkezésemre állsz. Bár már nem vagy új a „szakmában", mégis arra kérnélek első ízben, hogy mutatkozz be, mesélj magadról kicsit!

Üdvözlök mindenkit, Hidvégi András vagyok, interneten közismertebb néven ZEN. Április elsején múltam 19 éves, egyelőre a veszprémi gimnáziumom átlagát rontom. Röviden és tömören ennyi.

BECUP után következett az ősz, ami nemcsak a növényeknek, de a csapatotoknak sem tett jót. Mi vezetett odáig, hogy két játékosnak távoznia kellett a felállásotokból?

Elképzeléseink a csapat definíciójáról áthidalhatatlan különbségekbe ütközött, melyeket próbálkozásaink ellenére, hosszú idő elteltével sem tudtunk közös nevezőre hozni. Maga az együttes már nem volt a régi, képesek voltunk apróságokon összekapni, úgy gondoltuk, ilyen légkörben nincsen értelme együtt játszani. Végeredményben búcsút vettünk BigTomi-tól és InZert-től, hárman folytattuk tovább az akkoriban még Endless néven futó, amúgy romokban heverő csapatot.

Végül miként esett a két öreg rókára, MOLTES-re és white-ra a választás? Mindkét játékosnak akkoriban csapata volt, mégis elfogadták a felkéréseteket. Kik voltak még a kiszemeltek? Mesélnél nekünk erről egy picit?

White az aimsztár, LAN-on mindig hozta a kötelezőt, ennek fényében úgy gondoltuk, hogy nekünk is jól jönne egy ilyen játékos. Megkérdeztük, nincs-e kedve leugrani velünk Gamersjectre, Horvátországba. Volt kedve. Utána nálunk ragadt. MOLTES csak jött, és győzött. Hihetetlen tapasztalt játékos, higgadtan kezel minden szituációt és abszolúte csapatorientált. Egy olyan ember, aki minden csapatban a megrendíthetetlen alappillérek közé tartozik. Másrészt MOLTES a szvaffok lordja.

2010 tavaszán már szerepeltetek a RAGE zászlaja alatt, télen pedig újra felvettétek a szervezet nevét. Miért kellett távoznotok anno? Hogy sikerült újra bekerülni?

Távozásunk az akkori szerződésünk „Csapatstabilitás" pontjára vezethető vissza, melynek értelmezése, kivitelezése esetünkben teljesen érthető módon nem tetszett a felső vezetésnek. Hosszas beszélgetéseket követően az RG-Esports tulajdonosa és egyben vezetője úgy határozott, hogy minden további támogatást megvonnak a csapattól, majd sok sikert kívánt nekünk és ajtót nyitottak. Visszakerülésünket kizárólag saját szorgalmunknak köszönhetjük. Hoztunk egy-két olyan eredményt, amely tetszett a korábban emlegetett főnöknek, és megkaptuk a bizonyítási lehetőséget Horvátországban a Gamersject rendezvényén, melyen később első helyen végeztünk. Ennek köszönhetően sikerült visszakerülnünk a RG szervezetének vérkeringésébe.

Milyen információkat oszthattok meg a nyilvánossággal, ami a szerződésetekben foglaltatik? Milyen időintervallumra szól a kontraktus, illetőleg milyen támogatásban részesültök ezáltal a RAGE jóvoltából?

A támogatás mértéke sosem fix, előzetes megbeszélések alapján kerülnek meghatározásra a kiosztható összegek. Előzetesen megtervezzük az utazásunkat, a kidolgozott tervezetet bemutatjuk a vezetőségnek, majd megbeszélések sorozatát követően megegyezünk a támogatás(ok) pontos mértékéről. Maga a szerződés hat hónapra hatályos, mivel az egyéves érvényesség kicsit soknak tűnt "elsőre", ezért döntöttünk a rövidebb időintervallumnál, melyet - ahogyan a főnök mondani szokta -, természetesen meg lehet hosszabbítani.

Térjünk át az egyik fő témánkra, a 30P LAN-ra. Milyen volt az út Svédországig? Hogy éreztétek magatokat a versenyen?

Számomra az egész egy Pestig tartó, kétórás buszozással kezdődött, melyet felettébb unalmasnak találtam. A csütörtök éjszakámat a Molti-hadiszálláson töltöttem, ahonnan péntek hajnali ötkor indultunk el Ferihegyre (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, az újjak kedvéért). Itt találkoztunk a csapat többi tagjával és vártunk a repülőnkre. Bő egy órán belül, mindenféle vizsgálat utána már a 16F nicket viselő széken ültem és vártam, hogy Zámonyi Ferenc kapitány beindítsa a vasmadarat. Számomra nagyon élvezetes volt maga a repülés, két órán keresztül bambultam kifelé az ablakon. Megérkeztünk, az arab taxis haverok elvittek bennünket a Scandic hotelbe, ahol kiderült, hogy nem foglaltak elég szobát számunkra.

Rábíztuk Patrik-ra a szobafoglalások problémájának megoldását, mi pedig elmentünk, hogy megnézzük magát a LAN-t. Amikor odaértünk még minden állt, de hamarosan felpezsdült az élet, megnyitották a rendezvényt, elkezdték lőni a gépeket az első körre. Az első napon kétszer játszottunk, egy győzelemmel és egy vereséggel másodikként jutottunk ki a csoportból. Késő este visszaszállingóztunk a hotelbe, ahol már a megfelelő számú szoba várt minket. Másnap az első felsőági meccsünket elveszítettük, és itt tudtok, hogy nem igazán lehet hibázni, máskülönben pakolhatunk. Ebben a tudatban megkezdtük az A-játékunkat. Két mérkőzést sikerült még nyernünk, mielőtt este az mTw pakoltatott minket, immáron véglegesen. Fantasztikusan éreztem magam, nagyon jó LAN volt, amint a késéseket kiküszöbölik, a LAN szervezés fogalma egy vadonatúj szintre emelkedik. Amennyiben lehetőségem adódik, a következő 30P LAN-ra is mindenképpen ellátogatok.

A csoportkör során a megszerezhető 6 pontból 3-at begyűjtöttetek, a n0_0rg csapatát simán kiütöttétek, míg az mTw-től kiváló CT oldali játék után T-ben nem jött össze a dolog. Mit gondolsz, meglehetett volna az mTw is? És ha igen, akkor min múlott, min ment el a mérkőzés?

Az mTw elleni meccset a saját hibáink és a "kissé-elfáradtam-a-hétórás-várakozás" miatt veszítettük el, legalábbis szerintem. Amennyiben jobban tudtunk volna összpontosítani a játékra, úgy gondolom megnyerhettük volna a mérkőzést. No, meg az se lett volna rossz, amennyiben NOFEAR nem fagy ki egy kritikus körben.

A csoportból tehát a 2. helyen jutottatok tovább, és egyből egy nehéz ellenféllel találtátok szembe magatokat. A XAYA ellen nem is sikerült bravúr, de alsóágon aztán annál inkább összejött minden. A Majestic ellen nem várt szoros mérkőzésen sikerült hozni a kötelezőt de_nuke-on, ahol T-ben nagyon sikeres támadásokat vezetettek. Mi történt ezen a két összecsapáson?

A XAYA elleni mérkőzésen még az igazak álmát aludtuk, egyszerűen látszott a játékunkon, hogy túlságosan rendezetlenek vagyunk a győzelemhez. A srácok ott voltak, mi nem, ezért sajnos mi ereszkedtünk alsóágra. Meglepetésünkre a Majesctic csapata ellen játszottunk, ahol egy jó T oldal után jött egy szenvedős CT oldal, de mindenki örömére sikerült felszívnunk magunkat és hazaküldeni a norvég alakulatot.

Következett talán az egyik legizgalmasabb mérkőzés az offline eventen: a Reason Gaming ellen kellett csatába szállnotok, és egy erősnek nem mondható terrorista oldal után védőként kiválóan teljesítettetek. T-ben a szerencse sem pártolt mellétek, a másik oldalon viszont ennek ellenkezője történt. Milyen érzés volt vesztett helyzetből fordítani egy ilyen nagynevű együttes ellen?

Magán a LAN-on nem a neveket néztük, hiszen minden név mögött egy ember található, aki ugyanúgy képes hibázni, mint Te, szóval tényleg nem számít semmit sem az a nick. Csak példa szintjén, nem láttam még olyan embert, akinek úgy remegett volna a keze, mint Helblindének, mégis nagyon jól játszott. Visszatérve a Reason meccsre, a T oldalunk elég siralmasra sikeredett, volt egy-két nagyobb malőr, de mint később kiderült, képesek voltunk javítani. CT-ben mi játékunkat tudtuk erőltetni, mindenki hozta a formáját, figyeltünk a másikra és nem adtunk lehetőséget nekik, hogy átvegyék az irányítást. A „milyen érzés volt vesztett helyzetből fordítani" kérdésre szavakkal nem igazán lehet válaszolni, azonban az interneten terjed egy videó, melyben megörökítettek egy viszonylag új heavy metal bandát, mindenkinek ajánlom figyelmébe.

A végállomást aztán az mTw jelentette számotokra de_season-ön. Az immáron angol „többségű" gárda ellen másodjára sem sikerült javítanotok. Csalódottak voltatok emiatt, vagy elégedettek voltatok már az eddig elért eredményekkel?

Csalódottak voltunk, mert érzéseink szerint bőven hozható lett volna az a meccs is, és még tovább menetelhettünk volna a LAN-on.  Ez van, tovább kell lépni, legközelebb még erősebbek leszünk.

Számos LAN kerül megrendezésre az elkövetkezendő hónapokban. Hol láthatjuk legközelebb a RAGE.ENUZI ötösét?

Legjobb reményeink szerint Koppenhágában, áprilisban.

Elégedettek lennétek egy ugyanilyen eredménnyel ott is, vagy most már magasabbra helyeztétek a mércét?

Amennyiben egy hetedik-nyolcadik helyezésre gondolsz Koppenhágában, akkor azt kell, hogy mondjam, nem, egyáltalán nem lennénk elégedettek. Szeretnék legalább az öt legjobb csapat között szerepelni.

Az ESL Major Series versenyén is szépen meneteltetek, bár ellenfeleiteknek az első mapot mindig odaadtátok. Ez egy, a Való Világban már megszokott taktikának tudható be, vagy egyszerűen nem sikerült felpörögni az első mapokra?

Egyszerűen nem tudjuk a játékunkat játszani, de amikor már látjuk, hogy nem babra megy a játék, mindenki többet ad bele, ennek köszönhetően sikerült visszahozni a meccseink nagy részét, ez azonban sajnos a Reason Gaming dán csapata ellen nem sikerült.

Nem sikerült megismételnetek a 30P LAN-on mutatott bravúrt, a Reason ellen 2 mapon is elvéreztetek. Miben látod a hibát, miért nem sikerült megismételni azt a nem mindennapi produkciót?

Nagyon egyszerű a válasz, nem voltunk ott fejben. Ez esetben meg kell említenem, hogy erősen demoralizálóan viselkedtem, hiszen egyetlenegy pozitív megnyilvánulásom sem volt a mérkőzés alatt, szóval ezt éreztem egy nagyobb hibának. A másik, egyértelműen hatalmas különbség LAN és net között: a koncentrációs készség. Nem mindegy, hogy ott ülsz élőben, és 100%-ot beleadva nézed a monitort, vagy azért le-le alt-tabozol. Ez alkalommal sajnos nem jött össze, legközelebb megpróbálunk egy kicsit (sokkal) keményebben fellépni ellenük!

Ha most arra kérnélek, hogy hasonlíts össze egy BECUP-ot egy 30P LAN-nal, akkor milyen különbségeket említenél meg? Miben jobb Magyarország legnagyobb offline rendezvénye, illetve miben kellene felzárkóznia?

Ha azt nézzük, hogy a 30P gárdájának ez volt az első LAN-ja, azt kell, hogy mondjam, le a kalappal. Egy nagy hiba volt, méghozzá a késések, azon felül viszont minden tökéletesen működött! Másrészt, a BECUP megállná a helyét EU standard szinten, nagyon profi LAN, amit úgy gondolom, a fogyasztói réteg méltán elvárhat a sokadik alkalomtól. Egy dolgon kell csak úgymond javítani, a verseny minőségén, amelyhez azonban a verseny szervezői nem sokat tudnak hozzátenni, ez kizárólag a közösségen múlik. Mindkettő nagyon szuper LAN, aki teheti, menjen le!

Egy kicsit kifaggatnálak az idei magyar válogatott eddigi szerepléséről is. Az első kerethirdetéskor még nem szerepeltél a keretben, ám később megkaptad Te is a sokak által „neked szánt" behívót. Mi a véleményed a ClanBase NationsCupra beválogatott keretről?

A keret képes versenyezni a mezőnnyel, kérdés az, hogy mennyit gyakorolunk, és ki milyen intenzíven teszi oda magát az összecsapások közben, ki tudja maximális összpontosítással klikkelgetni a fejeket. Amennyiben mindenki hozza a kötelező formát, esélyesek vagyunk akár az éremre is.

Az első mérkőzésen egyből kezdőként léptél „pályára" a csehek ellen, majd az osztrákok elleni vesztes meccs után hátrébb szorultál, már ami a kezdő tagságot illeti. A válogatott a legutóbbi 2 mérkőzését defwinnel abszolválta, így a szünet hosszabbra nyúlik, mint azt terveztétek. Milyen érzés volt a piros-fehér-zöld lobogó alatt tevékenykedni? Miként értékelnéd a válogatott eddigi teljesítményét?

Megtisztelő volt, hogy beválogattak a magyar csapatba, amennyiben a jövőben is igényt tartanak rám, igent fogok mondani. A teljesítmény nem volt kielégítő a gyakorlás szegényessége miatt, látszik, hogy mindenki kiismeri magát a pályán, már csak össze kellene rakni az egészet, hogy az apró részletekből összeálljon a végleges kép. Ez azonban nem sikerült nekünk. Legközelebb jobban igyekszünk majd!

Milyen személyes célokat tűztél ki magad elé a Team Hungary-vel és a CB-vel kapcsolatban? El tudjátok kapni az oroszok, majd feltehetően a finnek grabancát is?

A képességünk megvan rá, akár ki is üthetjük mindkettő nagyobb csapatot és máris a dobogó valamely büszke tulajdonosává válhatunk, és hogy egy mondatban meg is feleljem kérdésedet, a célom nem kevesebb, mint a dobogó.

Szűk 1 év alatt sikerült felküzdened/felküzdenetek magad/magatokat a magyar elitbe. Nyissunk most egy tanácsadói irodát. Mit javasolnál egy kezdő vagy egy már feltörekvő játékosnak, hogy mihamarabb gyümölcsöző legyen a megkezdett munka?

A játék nagy része fejben dől el, fontos, hogy tanulj meg lőni, de ezt könnyebb elsajátítani, mint a többi, lényegesen magasabb szintet képviselő dolgokat. Gondolok itt például arra, hogy mennyire tudsz együttjátszani a társaiddal, hogyan tudsz helyezkedni, és miképpen gondolkodsz. Amennyiben képes vagy higgadtan, egyenletes teljesítményt nyújtva játszani, te leszel a következő MOLTFEARCEDte.

Térjünk át most az érem másik oldalára: mi szükségeltetik csapatszinten, véleményed szerint hogyan lehet rövidtávon eredményeket elérni csapatszintű fejlődésben?

Egy csapat öt emberből áll. A csapat stílusát az öt ember együttműködése és az irányító fellépése adja. Amennyiben ennek az öt embernek van valami a fejében, és ezt a valamit a játék javításának érdekében még használják is, akkor csapatmunkával nem lehet gond. Mint ahogyan mondtam az egyéni résznél is, sokat számít mennyire vagyunk képesek gondolkodni. Egy szintén lényeges dolog az összeszokottság, hiszen sosem árt, ha valamilyen szinten „olvasni tudsz a társaid gondolatában". Amelyik csapat komolyan fontolóra veszi a fejlődés lehetőségét, annak ajánlom, hogy maradjanak együtt legalább egy hosszú hétvégére, próbáljanak meg összebarátkozni, és mindenki igyekezzen legjobb tudása szerint játszani. Felelősséggel, alázattal és profizmussal.

Szinte minden játékos másként vélekedik arról, hogy mi a fontos: az egyéni képességek, vagy csapatjáték, az összhang. Te melyiket tartod fontosabbnak? Működhet az egyik a másik nélkül? Meg lehet verni egy látszólag „skillesebb" csapatot taktikával?

Hiába skillesek a játékosok egy csapatban, ha nem tudnak együtt játszani, hiszen egy szint után a skill már elvárt követelmény, a különbséget az egymással való összjáték és az aktuális forma adja. A kérdés második felére válaszolva, egy darabig el lehet evickélni kevés összjátékkal is, viszont amikor a csapat tényleg a következő szintre akar lépni, akkor már kénytelenek lesznek erre is ráfeküdni és keményen gyakorolni, hogy ki kivel és hogyan tudja összeegyeztetni a játékát.

Van saját módszeretek, amolyan „forgatókönyvetek" a nagyobb versenyekre való felkészüléshez? Mennyit szoktatok lanok előtt csapatszinten gyakorolni, illetőleg az egyéni készülés mennyi időt vesz el a napi teendőitekből?

A saját módszer alapjaiban véve a hibáink kielemzése után azok kijavítása, egyéni technikánk fejlesztése. Készülésünket mindig egy kis lelki frissítővel kezdjük, melynek keretében átbeszéljük kinek milyen gondja volt a másikkal az internetes játszótéren, majd ezt próbáljuk meg kibogozni és valami jót kihozni belőle. A gyakorlás általában 2-3-4 órát emészt fel esti óráinkból, hetente négy-öt játéknappal, mivel mi is emberek vagyunk a péntek-szombat napok közül általában az egyik fixen szünnap.

Végül nem maradt más hátra, minthogy megköszönjem, hogy időt szakítottál a kérdéseim megválaszolására! Szeretnék sok szerencsét kívánni a csapatnak az elkövetkezendő megmérettetésekre, és ahogy talán már megszokhattad, az utolsó szó joga a Te tulajdonodat képezi!

Ezúton szeretném megköszönni advanced, NOFEAR, MOLTES és white nagyszerű teljesítményét, valamint a felkészülési időszakban tanúsított alázatos munkáját, ugyanis nélkülük, egyszóval a nagybetűs Csapat nélkül, nem részesülhettem volna azokban a fantasztikus élményekben, melyeket Svédországban megtapasztalhattam. Mindazonáltal köszönettel tartozom, tartozunk az RG-Esports szervezetének, a támogatóinknak (Enuzi Gamerware, VeryGames, suXus, Enuzi Clothing), valamint hazai szurkolóinknak, hogy velünk vannak és támogatják az együttest.