Infinity Lan - Bejártuk a csarnokot

Vonzódásom a lepusztult, elhagyatott és szövevényes labirintusrendszer mintájára felhúzott gyártelepek és mindenfajta rozsdamarta kiegészítője irányába legalább akkora – ha nem nagyobb –, mint ezen sorokat szorgalmasan olvasó játékosoké, akik ilyen vagy olyan formában, de készülődnek a hamarosan elstartoló Infinity Csarnok LAN-ra. Leszögeznénk, mint NewZoo a sötétkék padlószőnyeget: amennyiben olyan tökéletes állapotban lévő, makulátlan tisztaságú, csillogó-villogó helyszínre számítotok, mint anno a BECUP esetében, úgy mindenképpen csalódni fogtok. Természetesen a helyfoglalások ellenében befizetett pénzösszeg nem foglalja magában az egy négyzetméterre jutó, bokát melegen körbeölelő gépzsírt vagy a belélegzés esetén komoly tüdőproblémákat előidéző fémport.

Mint korábban megtudtuk, az 1930-es években hajógyártásra szakosították az épületegyüttest. December környékén néhány fényképpel szolgáltak a tisztelt szervezők, segítségéükkel betekintést nyerhettünk a szeméttől málladozó falak és a visszamaradt és már rohadásnak indult, egykoron alapanyagnak nevezett meghatározhatatlan tárgyak mögé. Persze hozzáértő kezekbe került a fényképezőgép, lévén a beszédes SittLan egyáltalán nem jelentett volna vonzó környezetet.

Eddig kétszer tettem látogatást az Infinity Csarnok LAN helyszínéül szolgáló létesítményben, mindkét alkalommal körbejártam az egyes játékoknak helyet biztosító hatalmas tereket, pontosabban fogalmazva emeleteket. Nem célom a Counter-Strike régebbi és ráncfelvarráson átesett verziója mellet voksoló játékosokat egymás torkának ugrasztani, azonban a szervezők meglehetősen érdekes módon határoztak az 1.6, valamint a Source csapatok elszállásolását illetően. Olvasóink közül minden bizonnyal többen elkapták a releváns információforrásokat, de egyesek valószínűleg még sötétben tapogatóznak. Mindössze annyit érdemes megemlíteni, hogy a későbbiek folyamán szeretettel fogadjuk a játékvariációk dimenzionálására vonatkozó összeesküvés-elméleteket és felsőbbrendűséget bizonyító gondolatmeneteket. Egy biztos, irdatlan sokat fogtok lépcsőzni, ezalól kivételt képeznek az ancients.old tagjai: jelzésértékűen vörös szőnyeggel borított RÁMPÁT vehetnek igénybe közlekedésük során. Íme:

Habár próbáltam szürkeállományomba égetni a helyszín megközelítőleges alaprajzát, a tervezett hátsó bejárattól és a második szintre vezető, BVSC színekben pompázó lépcsőtől eltekintve nem tudnám emlékezetből lerajzolni az egyes termek, szobák elhelyezkedését. A csarnok egyszerűen fogalmazva hatalmas, egy olyan komplexum, melyben bőven találunk szabad teret magunknak, amennyiben elvonulnánk csapatunkkal lazítás céljából. Nagyságából adódóan szabályosan elnyeli az embereket, ennek fényében lényeges kérdés, vajon az első turnusban érkező játékosok belakják majd a helyszínt? Előbbi dilemma nyugtalanságot kelthet és a LAN-élményre is kihatással lehet, ellenben a központi placcokon persze pezsegni fog az élet.

Ha minden igaz, akkor az épület többi részében is. Mivel számos kisebb szoba szabdalja a hatalmas belső területeket, értelemszerűen egyes helyiségekben kapcsolódó programok várják az egybegyűlteket, vagy éppen gyepmesterkedésszerű tevékenységre kialakított chill cellák. Nem érdemes megfeledkezni a csarnokban felkínált zuhanyzási lehetőségről és az oda köthető kötelező szappanos poénoktól, melyet érdemes kihasználni a szállással nem rendelkezőknek, ellenben a szappanos poénok új értelmet nyernek. Az autóval érkező kollegák abban az esetben reszkessenek, ha képtelenek úgy tolatva parkolni, hogy kárörvendő szemek pásztázzák minden mozdulatát. Talán megmosolyogják, ellenben zárt téren parkolhatnak aránylag sokan.

Visszatérve az indusztriális jellegre, az eddigiektől eltérő hangulatú versenynek nézünk elébe, melyhez (hangsúlyt most tessék előkészíteni) a felújított gyárépület elképesztően sokat hozzád az összhatáshoz. Ez kifejezetten az éjszakai órákban lesz igaz (reménykedem színes, falra irányított égőkben és földre állított fáklyákban), ennek kapcsán felesleges elhamarkodott ítéletet hozni a most prezentált képek alapján. Egyrészt gőzerővel haladnak a munkálatok, másrészt személyes jelenlétetekkel olyanok leszünk, mint egy népes, szerető (utópisztikus) család.

A következő képpel szeretnénk üzenni az újoncoknak, hogy kezdjenek megbarátkozni peza nevével és személyes bájával, ugyanis legtöbb esetben az alább látható szempárral néztek majd farkasszemet, amennyiben verseny közben kérdéseitek merülnének fel. Nem tőlem hallottátok: kávéval lefizethető.