Nem ér semmit a tiltás

Ahogy arról már sokszor beszámoltunk, Németországban a játékokra nagyon rájár a rúd, köszönhetõen a megsokasodott ámokfutásoknak, amit „bizonyítottan” számítógépes játékokon felnõtt emberek hajtottak végre. A javaslat már a kormány elõtt van, amiben az is benne van, hogy aki olyan játékot készít, terjeszt vagy árul, amiben „emberi méltóságot sértõ módon más embereket vagy emberszerû lények ellen erõszakos cselekményeket hajthatunk végre „ bizony akár egy év börtönnel is jutalmazhatják. Ebben a cikkben részleteket ragadunk ki, amik közt lehetnek olyanok is, amikrõl már beszámoltunk, de így lesz kerek a történet az utóbbi idõk eszetlen játékbetiltó sorozatáról. A legvégén kitérünk arra, hogy miért is nincs értelme betiltani a játékok, elöljáróban annyit, hogy bizony a tiltott dolgok a világon a legelterjedtebbek... A cikk
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: HeNtEs

---

Elõször is kezdjük egy pozitív véleménnyel, ami biztosan sokaknak fog tetszeni, bármilyen meglepõ is, ez is egy német ember szájából hangzott el, azonban mint médiapeadgógus, jobban belát a dolgok hatásai mögé, mint a bársony székben ülõ politikusok.
Egy német szakember szerint ugyanis a politikusoknak megértõbbnek kellene lenniük a számítógépes és videojátékokkal kapcsolatban és nem lenne szabad gyilkosoknak és erõszakos embereknek beállítaniuk az ezeket a programokat szeretõ felhasználókat.

"Óva intek minden politikust attól, hogy meggondolatlanul és elhamarkodottan alkosson véleményt ebben a kérdésben. Ehelyett inkább azt javasolom, hogy mielõtt nyilatkoznának, szerezzenek maguk is tapasztalatokat" - mondta a Lipcsében nyíló Games Convention kiállítás elõestéjén Hartmut Warkus lipcsei médiapedagógus. A szakember szerint a politikusok felelõtlen nyilatkozataikkal szinte megbélyegzik a játékosokat. "Aki felhasználók ezreit potenciális gyilkosoknak állítja be, az pedagógiai szempontból pont ellenkezõ hatást ér el, mint amit szeretne" - tette hozzá Warkus.





Hartmut Warkus szerint a politikusokból leggyakrabban pont az hiányzik, ami általában a legtöbb felnõttbõl is, ez pedig az új technológiákhoz szükséges tapasztalat. "Érdeklõdve figyelném reakcióikat, ha bemutathatnék a körükben egy lövöldözõs akciójátékot. Korábban a tanárok körében érdekes eredményekkel zárultak az ilyen kísérletek. A pedagógusoknak tetszettek ezek a programok, mert kikapcsolódást jelentettek a számukra" - jegyezte meg a lipcsei médiapedagógus.

Warkus úgy vélte, nem az a probléma, ha valaki ilyen játékkal játszik, hanem ha szabadidejében csak ezzel foglalkozik. Erre a problémára is van ugyanakkor megoldás, például a társadalomnak alternatív lehetõségeket kell kínálnia a fiatalok számára.

Igen, alternatív lehetõségekkel, amire általában nincs elég pénz, de mégis ki dönt a pénzekrõl? Hát a politikusok.Tehát egy 22-es csapdája mert a játékokat ugyan betiltanák, de nem tesznek semmit azért, hogy alternatív megoldásként a fiatalokat mással tudják lekötni (sportlétesítmények, programok stb), mert az sok pénzbe kerül.

Az osztrákoknál kicsit érdekes helyzet állt elõ, hiszen nem mindenkinek tetszett az ötlet, hogy a fõvárosban tiltsák be az erõszakos játékokat.
Az osztrák fõváros közgyûlésében ülõ politikusok körében nem részesült kitörõ fogadtatásban az Osztrák Néppárt képviselõinek azon javaslata, miszerint Bécsben tiltsák be a lövöldözõs játékok árusítását és terjesztését.


A javaslatról nagy vita bontakozott ki a bécsi közgyûlésben. "Aki azt hiszi, hogy egy egyszerû tiltással megoldhatja egy az egész társadalmat érintõ problémát, az nagyon téved" - jelentette ki Grete Laska bécsi alpolgármester, a bécsi közgyûlés oktatási, ifjúsági és sportbizottságának elnöke. A politikus errõl a Games College nevû új játékfejlesztõk képzésére létrehozott magán oktatási intézmény megnyitóján beszélt. Grete Laska egyébként is rendkívül nyitott a korszerû technikák iránt, ráadásul maga is gyakran játszik - persze nem erõszakos programokkal. Gyakran elõfordul, hogy az unokái GameBoy készüléke elõtt, Tetrist játszva tölti a szabadidejét.

A téma az emsdetteni ámokfutás után került napirendre Ausztriában is. "A tiltás sosem jelent megoldást, ráadásul csak még érdekesebbé teszi az adott játékot a fiatalok számára. Ilyen alapon mondhatnánk azt is, hogy egy programban szereplõ méhecske is erõszakos" - tette hozzá a bécsi alpolgármester.

Grete Laska szerint a játékokat fel lehetne használni arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a szülõket és a gyermekeket, valamint mindenkivel megismertessék a technika vívmányait. Ezenkívül fontos az is, hogy a gyerekek megtanulják helyén kezelni az erõszakot és azt, hogy miként kerülhetik el. A szülõk felelõssége, hogy milyen játékokat engednek a csemetéiknek és mit nem, nekik kell odafigyelniük erre.

A javaslatot egyébként a játékfejlesztõ cégek is értelmetlennek tartják. "Mi változna? Akkor a bécsi boltok helyett éppen valami elõvárosi vagy környékbeli, esetleg egy online üzletben vásárolnák meg a fiatalok ezeket a programokat" - mondta az Ubisoft képviselõje.

Bizony semmi nem változna, hiszen mindent meg lehet kapni csak tudni kell kihez kell fordulni. Németországban kicsit komolyabb a helyzet, hiszen a tiltást továbbfejlesztenék egy jóvágású büntetéssel is.

Günther Beckstein bajor belügyminiszter már korábban is kilátásba helyezte, hogy minden erejével az erõszakos játékokkal kapcsolatos jogszabályok további szigorításán fog dolgozni. Az elhatározást tett követte.

Németországban valóságos kampány alakult ki az emsdetteni ámokfutás után az erõszakos játékok betiltásáért küzdõk és az ezeknek a programoknak a betiltását ellenzõk között. Leginkább politikusok szólalnak meg az ügyben, holott talán inkább a szakembereket, a szülõket és a felhasználókat kellene meghallgatni a kérdésben. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök az elsõk között reagált az esetre. Szerinte az olyan játékokat, amelyek a gyilkosságot és az emberölést népszerûsítik, be kellene tiltani. Ám arról, hogy ezt hogyan gondolja nem árult el részleteket.



Az ügyben immár másodszor megszólaló Günther Beckstein bajor belügyminiszter viszont konkrétumokat is elmondott a Spiegel német portálnak adott interjújában. "Természetesen még további egyeztetések és tárgyalások lesznek a kérdésben, azonban szeretnénk módosítani a Német Büntetõ Törvénykönyv 131. paragrafusát és kiegészítenénk a virtuális, erõszakos játékokra vonatkozó részekkel" - nyilatkozta a politikus.

A 131. paragrafus jelenlegi formájában a bajor belügyminiszter szerint túl általánosan fogalmaz, emiatt nem igazán lehet alkalmazni a számítógépes és videojátékokra, ezért van szükség a módosításra. A tervezet szerint a jövõben aki olyan számítógépes játékokat készít, terjeszt vagy árul, amely fõ- vagy mellékcélként lehetõvé teszik a játékosok számára, hogy kegyetlen, embertelen vagy az emberi méltóságot sértõ módon más embereket vagy emberszerû lények ellen erõszakos cselekményeket hajtsanak végre, legsúlyosabb esetben akár egy évig terjedõ börtön- és pénzbüntetéssel lenne sújtható.

Beckstein kész a javaslatról más szövetségi tartományi vezetõkkel vagy akár a német kormány tagjaival is tárgyalni, azonban szeretné, hogy ha a végleges törvénytervezet jövõ januárra elkészülne. A politikus emellett bejelentett egy kampányt is, amelynek célja a szülõk megfelelõ felvilágosítása a számítógépes és videojátékokról. "Gyakran mi szülõk sem tudjuk, hogy mi történik éppen csemetéink számítógépén" - indokolta a Német Szövetségi Tartományok Belügyminisztereit Tömörítõ Konferencia (IMK) nevû szervezet elnöki tisztét idén betöltõ Günther Beckstein.

Tehát a hurok szorul, de nem csak a játékok terén, hanem az internet terén is, hiszen a vérengézések óta minden eddiginél keményebben figyelik az interneten zajló dolgokat. Legyen szó egy fórumról, vagy bármirõl, ami arra enged következtetni, hogy valami készül. Biztosak lehetünk benne, hogy a kormánytól már valaki figyeli az ügyet. Nálunk ez persze még nem biztos, hogy így van, de a tengerentúlon és Németországban már betelt a pohár. De vajon van értelme tiltani?

A számítógépes és videojátékokon alkalmazott életkor-megjelöléseknek gyakorlatilag semmilyen pozitív hatása nincs, sõt ellenkezõleg: inkább arra sarkallják a fiatalokat, hogy kipróbálják a tiltott programokat.


"A játékokhoz való hozzáférés zökkenõmentes és könnyebb, mintha valaki egy üveg vodkát akarna vásárolni egy benzinkútnál. Az iskolaudvarokon minden problémát megoldanak a fiatalok, a programok gyorsan gazdát cserélnek" - jelentette ki Klaus Allerbeck szociológus a Frankfurti Egyetem által készített tanulmány bemutatásakor.

A szakemberek kereken 600 online játékost kérdeztek meg a kedvenc programjaikról. A 13-15 évesek 40 százaléka olyan játékot jelölt meg, amelyhez elvileg a jelenleg hatályos németországi törvények szerint nem is juthatnának hozzá. A megkérdezettek között voltak, akik a lövöldözõs és voltak, akik a szerepjátékokat szeretik. "Pont az életkor-megjelölés vonzza ezeket a felhasználókat" - tette hozzá a szociológus.

A professzor szerint a probléma megoldására kizárólag a technikai megoldások lennének hatásosak, minden más módszerrel való próbálkozás hiábavaló. Azonban el kellene gondolkozni azon is, hogy megéri-e tiltani ezeket a dolgokat és nem jobb lenne-e más megoldások, lehetõségek keresése vagy a szemlélet megváltoztatása. A játékokat fel lehetne fogni például a szem és a kéz koordinációját segítõ és a kreatív képességeket fejlesztõ alkalmazásoknak.


A megkérdezett 16 évesnél fiatalabbak 60 százaléka naponta több, mint 4 órát játszik a számítógépén, ugyanakkor a 90 százalék hiszi azt, hogy õt ismerõse, rokona függõnek tartja és felelõsségre vonhatják a hobbija miatt. Ezzel szemben a válaszadók úgy vélik, a játékoknak köszönhetõen fejlõdik a taktikai érzékük és javulnak a reflexeik.

A témában már egy más kérdés, hogy a politikusok a valós problémákat, például hogy az erõszakossá váló fiataloknak komoly szociális és iskolai gondjaik vannak, nem igazán akarják megoldani. A társadalmi problémákért így a játékfejlesztõket és -terjesztõket teszik felelõssé.

Egymásra mutogatás, bûnbak keresés és ennek áldozatai azok az emberek, akik ugyan több millióan élnek a földön és mi egyszerûen csak játékosoknak hívjuk õket. Vagyis minket, akik szabadidõnkben egymás gyepáljuk az interneten, be kell látnunk most Mi vagyunk a célpontok!

Bár a témával biztosan nem most találkozunk utoljára, addig is csak bizakodhatunk, hogy nem olyan emberek ítélkeznek felettünk, akiknek az egészbe semmi belátásuk nincs.

Források: Spiegel, SG, Futurzone (ORF)