Integessünk a többieknek, mondta Rain, aki épphogy látott valamit, az amúgy nem túl
izgalmas õszi tájból az OBiNet által szolgáltatott bukócsõ mellett. A leadott kézrázásra a konzerves heringeket megszégyenítõ pózban ülõ-fekvõ Pigi felemelve kezét egy-két fokkal jobbra és balra döntögette ujjait, ezzel jelezvén, hogy látta és
viszonozza üdvözlésünket, mellesleg így a párát is törölgette az ablakáról. A többieket nem is láttuk a kocsiban hátulról, lehet azért, mivel sötétített volt az ablak, bár nem sokkal az elõzés után pánik vált rajtunk úrrá, mivel bB 80-as tempónál lába közé vette a záróvonalat és
becélozta a lehajtósávot jelzõ autóméretû segédeszközt. Szerencsére nem okoztunk...
Archív cikk áttöltve: 2012/03/29 · Eredeti szerző: bazsowicz
Integessünk a többieknek, mondta Rain, aki épphogy látott valamit, az amúgy nem túl izgalmas õszi tájból az OBiNet által szolgáltatott bukócsõ mellett. A leadott kézrázásra a konzerves heringeket megszégyenítõ pózban ülõ-fekvõ Pigi felemelve kezét egy-két fokkal jobbra és balra döntögette ujjait, ezzel jelezvén, hogy látta és viszonozza üdvözlésünket, mellesleg így a párát is törölgette az ablakáról. A többieket nem is láttuk a kocsiban hátulról, lehet azért, mivel sötétített volt az ablak, bár nem sokkal az elõzés után pánik vált rajtunk úrrá, mivel bB 80-as tempónál lába közé vette a záróvonalat és becélozta a lehajtósávot jelzõ autóméretû segédeszközt. Szerencsére nem okoztunk a mögöttünk érkezõknek több órás várakozási idõt helyszínelés miatt, az út további része eseménytelenül zajlott, kiszállást követõen mindenki még néhány percig viselte azt a pozíciót, melyet a kocsikban vett fel. Elkezdtünk kipakolni, kioperáltuk a szigorúan megtörni tilos OBiNetes bukócsövet, ami nem tört meg csak félbehajlott és elindultuk a lanszentély fele, mely ezalatt a három nap alatt elvesztette eredeti nevét és mivoltát.
Már a parkolóban tekintélyes számú ember lézenget, mit lézengett, hordozta gépét és monitorját, nekem Ricchi vasa jutott, az állítólag drágább, mint egy Renault Megane és ha nincs otthon, akkor nyugodtan felgyújthatjuk rikáj lakását is. Ebben a megtisztelõ szerepben, kezemben a monstrummal indultam a bejárat felé, ahol furcsa módon ajtót nyitottak elõttem, pedig nem is volt rajtam a rózsaszín ingem. Itt már meleg érzés fogott meg, nem csak azért mert nyílt az ajtó elõttem, hanem azért is mert az egycentis hidegbõl a melegbe léptem be, ahol fantasztikus látvány fogadott! Timos. Lépjünk is tovább ezen a kényes ponton és induljunk tovább a csarnokban, kezemben a felbecsülhetetlen értékû hexes géppel, mely az elõzõ fél év során legutoljára csak a D-LAN 6 és azelõtt volt kikapcsolva. Gyorsan el is dugtam egy olyan helyre, ahonnan a legkönnyebb behúzni és a legkevesebb ember figyel rá. Ekkor még senkit nem engedtek be a terembe, így kénytelen voltam tovább segíteni a csapatnak. Ezen meghurcoltatás után, végre verbálisan is üdvözölhettem az ismerõsöket, akikbõl szerencsére nem volt hiány, és azt kell mondjam, hogy a scene színe-java megjelent a jeles esemény alkalmából. Kedvenc matematikai feladványunk újból visszatért a kézfogásokat illetõen és lefagyott kezünk is gyorsan felmelegedett. Lassan elkezdtünk beszivárogni a terembe. Elõzõ alkalomhoz képest brutál (mármint nem kinézetre) biztonsági õrök fogadtak minket, akik zaklatták táskáinkat és rommá zúzták a benne lévõ füleseket és egereket. Sajnos ezen a ponton fennakadt a már említett vadászgörény is, azért sajnos, mivel egy bizonyos idõ után ez a vadállat sokkal kellemesebb levegõt is szolgáltathatott volna a teremben. Elõkerültek a piák is, egy biztos nagyon finom vörösbort éppen Alien-tõl koboztak el, melyet a fogadóbizottság késõbb be is nyakalt. Azonban nem vagytok ti olyan okosak, mint szépek! Senkinek sem jutott eszébe berakni az alkoholt a gépházba, miután sokan tudták hogy átnézik a cuccokat!
Az elkövetkezendõ órák pakolással és konfigolással teltek, valamint mindenki találkozott akivel akart és akivel nem azzal is, szokásos köszöngetések, esélylatolgatások. Az elsõ csoportmeccsek kilenc órára voltak kiírva, melyekhez sokan úgy álltak hozzá, hogy ez úgy is csúszni fog. Nekik nem lett igazuk, mert szinte pontban kilenckor elkezdõdtek a meccsek. A tévék rendben voltak, és az otthon maradók így követhették a meccseket, ha kedvük úgy tartotta. Szépen rendben lezajlottak az elsõ meccsek, bár néhol volt egy kis félreértés az adminok és a játékosok között, emiatt pár meccs igen elhúzódott. Nekem sajnos folyamatosan irkálni kellet az eredményeket és a friss híreket ezáltal senkinek a kabalafiúja nem lehettem. Nem is nagyon kellett, mivel szépen teljesítettek a csapatok és itt szeretném kiemelni a fiatalabb csapatokat, azaz, azokat a játékosokat, akiknek ez volt az elsõ lanjuk és éppen, hogy elhagyták az elsõ magömlés bûvös határát, idõt és energiát nem kímélve jöttek ás játszottak (persze ez a többiekre is ugyanúgy igaz!). Nekem személy szerint borzasztóan jó volt látni, hogy olyan csapatok, akik egy meccset sem nyertek ugyanúgy hajtottak és mentek tovább. Furcsa, de több „nagyobb” csapat esetében ez nem volt meg. Hogy ne csak szóismételjek folyton konkrétan itt most a crazy-gaming-rõl és a JailBiRds-rõl beszélek, akik kellemes meglepetést okoztak, úgy gondolom mindenki számára. Én a JB részérõl külön örülök, hogy az egyik játékosuk megbökte a LANDIÁKOT. Úgy ahogyan kell. Elõre srácok, a következõ versenyeken ki kell pipálni a többieket is! Coby-nak üzenném, hogy szerezzen be egy új gépet (lehet azt kellett volna megbundázni a tombola húzásakor nem egy MP3 lejátszót, nembaj, köszönjük Timos), és meg ne halljam, hogy szétesik a csapat, ne essetek egy verseny miatt a Source csapatok süllyesztõjébe, bár igaz ott lassan többen vannak mint az oroszok. Node mielõtt elsírnám magam a saját írásom többszöri elolvasása után haladjunk tovább.
Lassan véget ér az elsõ nap az utolsó csatározásokkal, egyre több monitor fénye alszik ki, persze Ricchi gépét már kikapcsolni sem lehetett, egyszerûen nem engedte magát. Mindenki alvózónája felé vette az irány, sokan maradtak a helyszínen hálózsákkal és mindenestül, mi azonban a szállás felé vettük az irányt. Ismét be kellett magunkat gyömöszölni a gépjármûvekbe, de ezúttal HUN-DL-ALLSTAR Raul ült be mellém, maga a Velociraptor egérfogásával. Így és még három emberrel indultunk vissza a szállásra, ahol rajtunk kívül még számos csapat is álomra hajtotta fejét. Senki ne gondoljon rosszra, Raul és tG nem hozta magával a dl melegét, így nem kellet félnünk semmitõl sem. Megtudtuk, hogy 2ro-n nagyon jól áll az a fekete miniszoknya, mely BA-nak csak a fél lábára volt elég, és mire jó, hogyha a fürdõszobán kívül van a villanykapcsoló. Dejó onnan is le lehet kapcsolni. Majd következett az az esemény amely igen „mély” hatással is lehetett volna rám, de így csak egy szép „kerek” emlék marad. Úgy mondják egy kép felér ezer szóval, ha ez most is így lenne, akkor az alapjaiban rengette volna magyar scenet, szóval lépjünk is tovább. Szép lassan elcsendesedett a szálló. Reggel többen mondták, hogy nem hagyta õket aludni a folyton csobogó WC, lehet a morcos recepciós néni húzogatta egy kis kedveskedés gyanánt. Azonkívül, hogy a Velociraptor furcsa égési nyomokkal ébredt a karján semmi extremitás nem történt az este, már csak az volt a probléma, hogy el kellett hagyni a szállást. Ez meg is történt, szélsebesen repesztettünk vissza a hajnali ködben, majdnem megvolt útközben néhány öreg néni kenyérrel és tejjel megpakolva.
Megérkezve a helyszínre ugyanaz a kép fogadott, mint mikor elhagytuk azt, késõbb kiderült, hogy az alvás fogalmát sokan nem is ismerik, bár az adott körülmények között elég nehéz is lenne azt. A terem csodás illata egyre jobban éreztette magát, de legjobban az zavart, hogy nem volt kávé a büfében, mivel felitták a holdkórosok. Sebaj, mert normális reggeli sem volt. Az idõjárás mit sem törõdött a sírásommal és lassan elkezdte fejünkre eregetni a hexagonális jégkristályképzõdményeket. Persze a dohányzót ez nem érintette. Volt idõ egy kicsit pihenni, mivel néhány csapat az elsõ körben még pihegett egy kicsit.
Telt-múlt az idõ, vége lett a csoportköröknek, mint az elõzõ nap Henteséknek. No persze nem a nép haragja gyûlt meg a húsiparban dolgozókkal, errõl szó sincs, inkább jöttek a találgatások, hogyan alakul a párosítás a felsõágon. A szervezõgárda a jól megszokottakkal ellentétben sorsolással döntötte el a szerelemes párok sorsát. Újabb meccsáradat, fenomenális meccsek és ideg kodosok. Hoppá! Az eddig szerényen megbúvó korban visszamaradott srácok felkapták a vizet az egyik meccsen és bizonyára egy nevesebb képviselõjük a szcénából egyedi mozgáskultúrával megközelítette az egyik szószos csapat játékosait. Nem lehet tudni, hogy milyen gondolatok jártak az fejében, bár számára egy rendszer-újratelepítés sem segített volna a gondolkodásban, megpróbált dominálni és hatni ránk a „Kussoljatok már be bazzmeg, faszt se hallok tõletek nyomorékok” mondattal, mely a nyelviskolák egyik kedvenc példamondata. Kétlem, hogy a kolléga innen vette volna a mondatot, de mindenestre igen közel álltunk egy COD2 vs. CSS élõ boxgálához, úgy érzem Hidi gépével és Selmer moncsijával a sorainkban megnyertük volna az egyoldalú csatát. De szép is lett volna, nem kellett volna megint hajnalig várni a COD2 gyõztesre. Azonban testi fenyítés nem történt egyik oldalról sem, az említett tag visszatért társai közé, mi pedig rátettünk egy lapáttal. Az üvöltözésre. Utána mindenki maradt a saját területén és a tisztelt publikum megpróbált magához térni, mivel sokan nem értették, hogy az ancients, hogyan kerülhetett alsóágra. Nomeg miért drukkol Rain az ancientsnek stawros pedig az [OBi]-nak. Mielõtt ezekre a rejtélyes kérdésekre megpróbálnánk értelmesnek tûnõ választ kreálni, tegyük fel magunkban a kérdést: miért kellet a két döntõs csapatot egymás mellé ültetni? Igaz nagyon jól nézett, ki a tömeg a játékosok mögött, és csak néhány lépést kellett megtenni, hogy lássuk a másik csapat játékosát, de akkor is kéremszépenirgumburgum! Hibapont, nem is akármilyen mértékben, elég lelombozó látvány volt egymás mellett látni a két csapatot. Mintha egyik oldalra öt járókeretet, míg a másikra öt gördeszkát raknánk. Eh, csak négyet, ott volt dhizzy is. Egy szó mint száz, a KODIAK vezette csapat úgy érezte nem akarnak pihenni a nagydöntõ elõtt és megnézik stawi mit tud kezdeni egyedül négy ember ellen A lerakón kábelen. Ezt elég sokszor eljátszották vele. Míg Npp-t folyamatosan magával rántotta a creepek elsõ rohama, addig magát a csapatot az egész [OBi]. Egy szintet zuhant az ancients és az alsóági döntõben a BMCT-be botlottak, újra millen zajlott a küzdelem, ezúttal sem történt meglepetés. Ezzel az eredménnyel a BMCT kihalászta a harmadik helyet, míg ghrizzly-ék immár a nagydöntõben két pályán verték a túl kipihent [OBi]-t. Sajnos a döntõ alatt sehol sem találtam az elõre bejelentett LANperecet vagy az aD!-féle erotikus videógyûjteményt. Sebaj, ezek nélkül is fantasztikus volt élõben végigkövetni a döntõt. Halkan jegyezném meg, hogy Trance_HUN-t lehozta a barátnõje. A spectálok a játékosok mögött összeolvadtak, mint a két csapat által üvöltött mondatok, szófoszlányok, majd kuLi egyre hangosabb lett, a hozott körök számával arányosan egyre halkabb az [OBi]. Utolsó pálya, utolsó körök. Egy lövés. Vége.
Az ancients magabiztosan hozta mind a két pályát, így õk állhattak a dobogó legfelsõ fokára. Ha lett volna dobogó. A meccs után forró gratulációk és csókok árasztották el az arénát, a tömeg nem oszlott, mindenki ott akart lenni a játékosok közelében, ennek eredményeképpen mozdulni sem lehetett. Hamarosan megérkezett bB alsókategóriás recepciós szemüvegében és kérdésekkel kezdte el traktálni a két csapatkapitányt. Õk természetesen örömmel válaszoltak a feltett kérdésekre és szájuk egyre inkább mosolyra húzódott a riport vége felé. Ezzel lezárult a D-LAN 7 Source versenye. Lezárult volna! De hát ott vannak még a codosok, teJÓég! Azt az információt kaptuk este 11 fele, hogy javában zajlik a döntõ, volt bennem egy rossz érzés ezért megkérdeztem egy hozzáértõnek tûnõ figurát, aki padlóra küldött: „Még csak az elõdöntõ zajlik”. Ja bocsánat, én kérek elnézést, csak mit fogunk csinálni több mint 2,5 órán keresztül? Sokan nem bírták a megpróbáltatásokat és hazamenekültek a COD2 elöl, mindössze egy kisebb csoport csés maradt ott. Közbe elmentünk tecsóba, vettünk élelmiszernek csúfolt pékárút, amely felszántotta a kassza elõtti vas és gumirészt. Azóta sem értem, hogy hajnal fél egy fele miért nekünk kellett kifogni a legbutább kasszást. Cuccok ki a kosárból, elkezdi õket beütni a gépbe, majd mikor majdnem végzett az elsõ emberrel azt mondja, hogy elnézést ez a kassza most bezárt, kérem fáradjanak át egy másikhoz. Hajnali fél egykor! Majdnem megköveztük a zsemlékkel, de sietnünk kellett vissza, mert eközben befejezõdött a COD2 döntõ. KuLiék továbbra is a döntõt nézték az aláhegesztett sótkeszttel egyetemben, miután sikeresen betörtek a CS2HU rendszerébe és ott ámokfutó módjára erkölcstelen dolgokat mûveltek. Készülõdtek a szervezõk, kezükben csillogó, aranyszínû kupák sorakoztak, és hirtelen megszólalt egy nõi hang, aki valószínûleg a negyedik osztály óta nem olvasott hangosan 15 embernél több elõtt. Elsõként a Source kategóriában osztottak díjakat, melynek keretében került megrendezésre Ricchi születésnapi ajándékának átadása is, sajnos a csodás pillanatokról készült videót személyi jogok megsértése miatt nem adhatjuk közre.
Érkezett a BMCT. Harmadik hely. Gratulálunk. Taps.
Érkezett az [OBi]. Második hely. Ricchi az ajándékod éppen balról érkezik. A többi már történelem. Taps
Érkezett az ancients. Elsõ hely. Gratulálunk. Taps.
Könnyes szemek. Pakolás. A Legenda és a kocsi esete. A LAN Videója vetítése négyszázszor.
Vége.
Gratulálok mindenkinek, szervezõknek, játékosoknak, annak a lánynak, aki kölcsönadta a tollát és igen erotikusan nyomkodta hasát az üvegfalhoz. Külön köszönet Timos-nak, RadEEr-nak és Pallmalkának, a büfésnéninek és annak mikrójának, a gesztenyés tortának és Padre-nak, hogy elvitte a tombolán nyerhetõ ajándékok felét.
CS:GO movie starring Hungarian team 
Hiko vs. Sponsorless 
